Szóltak már be máskor is de ez az eset a héten olyannyira megdöbbentett hogy nem tudok csak úgy túllépni rajta.
Alapvetően békeszeretőnek tartom magam, még akkor is ha határozott véleményem van majdnem szinte mindenről. A facebookon történt, hogy valaki nem tudott hogy fogást találni rajtam és elkezdett kutatni utánam. Lehet hogy megtiszteltetésnek kellene vennem az elhivatottságát mert innen a blogból előszedte szinte az összes káromkodásomat és sarkallatos nézőpontjaimat.
Mivel ez nem volt neki elég, be is másolta egy teljesen más közegbe és elkezdett pocskondiázni. Sőt, mivel itt megtalálta azt a bizonyos bejegyzést is a melanómáról, abból is idézett. A lehető legfájóbb ponton támadott meg. Csak elkezdtem remegni. Sosem gondoltam volna hogy bárki valaha ellenem fordíthatja ezt a naplót. Soha nem gondoltam volna, hogy valaki ennyire akar fájdalmat okozni egy számára szinte ismeretlen embernek.
De mégis.
Először írtam a fórum moderátornak hogy engem itt pisztergásznak de végül a facebook könnyebben lehetővé tette hogy jelentsem az illetőt. Azt ugyan nem tudtam hogy a jelentés egyenlő azzal, hogy felfüggesztik a felhasználót, de a moderátor már nem találta meg a nevét sem.
Azt nem mondhatom hogy mindenki kezdjen el szépen feljelentgetni mindenkit aki neki nem tetsző hozzászólást ejt, de mindennek van határa. Senki se tűrje el hogy trollok támadják!
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szösszenet. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szösszenet. Összes bejegyzés megjelenítése
2013. június 21., péntek
2012. augusztus 24., péntek
Pénteki napra hírek
- Olybá tűnik, hogy megvan a nyertes a fürdőszoba felújításra. Builder #3 annak ellenére hogy a múlt heti egyeztetésre szó nélkül nem jelent meg, kedden pótolta a lemaradást. Jött, méricskélt, kérdezett, javasolt, tanácsolt, néhány kérdéses helyzetet azonnal megoldott. Ha minden jól megy (és miért ne menne), akkor szeptember közepén tud mondani időpontot hogy mikor tud kezdeni októberben. Az egyetlen bibi ezzel, hogy lemaradunk az összes mostani nyár végi akcióról és leárazásról. Jelenleg teljes fürdőszoba szetteket lehet kapni fél áron, de ha ezeket megrendelem most, akkor nem tudom hol tárolni, plusz októberre már lejár a 'meggondoltam magam' garancia, vagyis nem küldhetem vissza csak úgy. Viszont lesz normális fürdőszobánk mielőtt harminc éves leszek. Ez azért nagy dolog.
- Végre működött az útlevelem határátlépésnél. A magyar hivatalnak csupán három évjébe telt kiküldeni az adataimat nemzetközi vizekre, és a nyaralás után egy kb negyven perces sorbanállást úsztam meg azzal hogy működött. Az elektronikus útlevél egy új találmány, az okmány igénylésekor különböző biztonsági dolgokat raknak bele (ujjlenyomat, írisz fotó meg hasonlók), és az utazó a reptérre érkeztekor nem a határőrös sorba, hanem az automatákhoz áll be. Sokaknak nem működik, sokaknak nincs, sokak félnek az ördögi masináktól. Érdemes akkor is beállni ha tudjuk hogy nem működik (de a lenti képen található jel megvan az útlevél borítóján), mert ha a kapu nem nyílik ki, akkor egy külön pultnál várakozó őrhöz kell odamenni, és a várakozás így is lényegesen kevesebb.
A gép egyébként úgy működik, hogy a szőnyegre felrajzolt tappancsnyomokba bele kell állni, és az útlevelet a lerajzolt módon a fénymásoló szerű üveglapra (szkenner) tenni. Ekkor bekapcsol a kamera, és önmagunk sittes fazonjában gyönyörködhetünk. Szemüveg, kalap, sapka, arcba lógó haj nem jó. Amikor a kamera rájoön hogy ott vagyunk, elkezdi keresni a szemmagasságunkat. Hát mire nekem leért hozzá, már dőltem a nevetéstől, mert a fókusznak igencsak le kellett jönnie hogy szembetalálkozzon velem.
Kicsit ijesztő, de az országba lépésem abszolút emberi kontaktus nélkül ment. Utána a büszkeségtől ott ugráltam a másik oldalon, vártam hogy jöjjön Tomi is (eddig neki sem működött az útlevele, pedig az övé csak másfél éves), ekkor együtt örvendeztünk (csoda hogy nem kapcsoltak le minket), majd a csomagunkra várhattunk másfél órát, mert a szalag elromlott. De legalább a határon gyorsan átjutottunk...
Akinek nem működik, az jelezheti a helyi okmányirodájában, és akkor elviekben ingyen csinálniuk kellene egy újat. Habár a jelek szerint akár három évig is eltarthat mire az adatok feldolgozásra kerülnek. (Most vagy ilyen soknak van útlevele vagy ennyire nem foglalkozik ezzel az a szerv, aki bekasszírozza a 10ezret az okmány kiállítására)
2012. augusztus 22., szerda
Hamarosan újra Magyarországon
Esküvőre megyünk, de ha már otthon vagyunk akkor fogorvoshoz is benézünk tiszteletünket tenni, Tomi anyajegyeket fotóztat, én meg előkotrok valami sztreccsgatyát és felkeresem az orvost aki lassan (jesszusom!) 12 éve műtötte a térdeimet. Kikeresem a netről a vezetékes telefonról hívható kódszámot, amivel a munkahelyemről tudok magyar mobilt hívni (nem annyira olcsó mint régen volt, de itt most a lényeg az volt hogy ne látszódjon a magyar előhívó. Nem hiszem hogy megorrolnának érte, de jobb ez így). Ilyen kódszámok hívásakor mindig izgulok, mert sokszor előfordult hogy félrekapcsoltak és valami vaidegennek kezdtem el beszélni és mintha nem tudnék magyarul kb akkora sokkot kapok.
Negyedik csengésre fel is veszi egy nő a telefont, mire én megzavarodok és a hölgynek kétszer rám kell hallóznia mielőtt meg merek szólalni az anyanyelvemen.
Dr Bubó egyébként tök rendes doki, most írtam is egy emailt neki (mert még mindig lehet hogy totál mellétárcsáztam és egy humoros könyvtárossal beszéltem Borsodban), és már most kíváncsian várom hogy mit fog mondani a virgácsaimra.
* Dr Bubó: nem ez az eredeti neve. Még csak nem is hasonlít rá. És azt sem mondhatom hogy Ursulával beszéltem (mert Ursula sosem brummogta le a pácienst hogy rrrendelés van...)
Negyedik csengésre fel is veszi egy nő a telefont, mire én megzavarodok és a hölgynek kétszer rám kell hallóznia mielőtt meg merek szólalni az anyanyelvemen.
- Jó napot kívánok, MuciFoci vagyok és Dr Bubóval* szeretnék beszMiután mindannyian megválaszoltuk a másik kérdését, el is búcsúztunk. Azért figyeltétek hányszor a szavamba vágott a rendelés miatt? Nem volt bunkó, csak éreztette velem hogy nincs rám ideje, noha gyanítom hogy ő sem a hivatalos fizetéséből megy nyaralni. Pedig azt még el sem mondtam neki hogy Londonból hívom, habár eddig ezen tény említésére rugalmasságot csak a fogorvosomtól kaptam. Meg nőgyógyásztól (igaz, hozzá át kellett menni Fehérvárra, mert Veszprémben a nőgyógyászok vagy annyira királyok hogy a betegekhez le sem ereszkednek, vagy 70 év felettiek).
- Nem tudom adni. Rendelés van. (a hölgy egyértelműen nem tudja ki vagyok, habár 12 évvel ezelőtt a doktorok még felvették a telefonjukat)
- Azt értem, de én időpontot szer
- Csak magánrendelésre tudok adni. Most rendelés van (wow, még jó hogy nincs TB kártyám és nem vagyok jogosult az államira)
- Az rendben van, nekem megfelel de több információra len
- Akkor hívjon vissza négy után. Most rrrrendelés van. (itt már éreztem hogy finoman le vagyok tolva mint egy szaros gatya. Kihívás elfogadva)
- Jó, de mik
- Szeptember 5 délután négy
- Az nekem nem jó. Hatodika jó.
- Akkor ez nem lesz aktuális, a doktor Bubó csak szerdánként csinál magánrendelést, visszonth
- És az azt követő szerda? (nehogy azt gondolja már hogy csak ő tud más szavába vágni)
- Mármint 12-e?
- Igen.
- Az jó. Tizenhat óra tíz perckor a magánrendelőben akkor. Mi a neve?
- Mennyibe kerül?
Dr Bubó egyébként tök rendes doki, most írtam is egy emailt neki (mert még mindig lehet hogy totál mellétárcsáztam és egy humoros könyvtárossal beszéltem Borsodban), és már most kíváncsian várom hogy mit fog mondani a virgácsaimra.
* Dr Bubó: nem ez az eredeti neve. Még csak nem is hasonlít rá. És azt sem mondhatom hogy Ursulával beszéltem (mert Ursula sosem brummogta le a pácienst hogy rrrendelés van...)
2012. augusztus 21., kedd
Az elveszett mobiltelefon
Szombat késő éjjel (vasárnap kora hajnalban, kinek hogy jobb) értünk haza a nyaralásból.
A másnapot lustizással, mosással, boltozással és kocsmázással töltöttük, majd hazafele a Wimbledon Parkban fagyiztunk egyet. Mielőtt elmentünk a kacsáknak odaadni a tölcsérem maradékát, ücsörögtünk a fűben, beszélgettünk fürdőszobákról és festenivalókról. Hazamentünk, aludtunk, másnap dolgozni mentünk és délután a Tomi otthonról hívott hogy nincs meg a telefonja, tűvé tette a lakást érte, de sehol semmi.
Bizonyára a parkban veszítette el, amikor a fűben ültünk. Pedig mindig szokásunk visszanézni. Este felhívta a telefonszolgáltatót, jelezte hogy nincs meg a mobil, felhívta a parkban a büféseket és a teniszklubot is, de senki nem adta le. Naná, hiszen egy alig 4 hónapos készülékről van szó. A telefonosok megígérték hogy küldenek egy másik sim kártyát.
Csütörtök este Tomi nagyban bütyköli az új simet bele a régi telefonjába, ő szidja magát hogy elhagyta a telefont, én szidom őt. Aztán eszébe jutott, hogyha már beteszi a sportuccát mosni, akkor beáztat egy másik felsőt és azt is beteszi mellé a gépbe. Ő már csak ilyen házias.
Ahogy előszedi a gázóraszekrényből a fehérítőt, elkezd nevetni - megvan a telefon!
Amikor vasárnap feltöltöttük a gázórát (ebben a lakásban ez feltöltős, mint a mobilok), akkor azzal világított magának. Dolga végeztével csak rácsukta az ajtót és el is felejtkezett róla.
Én most már nem értek semmit. Mit keresett a fehérítő a gázóraszekrényben?! Mert a telefon még csak-csak logikus, de a mosószer...?
A másnapot lustizással, mosással, boltozással és kocsmázással töltöttük, majd hazafele a Wimbledon Parkban fagyiztunk egyet. Mielőtt elmentünk a kacsáknak odaadni a tölcsérem maradékát, ücsörögtünk a fűben, beszélgettünk fürdőszobákról és festenivalókról. Hazamentünk, aludtunk, másnap dolgozni mentünk és délután a Tomi otthonról hívott hogy nincs meg a telefonja, tűvé tette a lakást érte, de sehol semmi.
Bizonyára a parkban veszítette el, amikor a fűben ültünk. Pedig mindig szokásunk visszanézni. Este felhívta a telefonszolgáltatót, jelezte hogy nincs meg a mobil, felhívta a parkban a büféseket és a teniszklubot is, de senki nem adta le. Naná, hiszen egy alig 4 hónapos készülékről van szó. A telefonosok megígérték hogy küldenek egy másik sim kártyát.
Csütörtök este Tomi nagyban bütyköli az új simet bele a régi telefonjába, ő szidja magát hogy elhagyta a telefont, én szidom őt. Aztán eszébe jutott, hogyha már beteszi a sportuccát mosni, akkor beáztat egy másik felsőt és azt is beteszi mellé a gépbe. Ő már csak ilyen házias.
Ahogy előszedi a gázóraszekrényből a fehérítőt, elkezd nevetni - megvan a telefon!
Amikor vasárnap feltöltöttük a gázórát (ebben a lakásban ez feltöltős, mint a mobilok), akkor azzal világított magának. Dolga végeztével csak rácsukta az ajtót és el is felejtkezett róla.
Én most már nem értek semmit. Mit keresett a fehérítő a gázóraszekrényben?! Mert a telefon még csak-csak logikus, de a mosószer...?
2012. július 27., péntek
Az Olimpiai helyzet fokozódik
Idézet a BBC news oldaláról:
Három, Newcastle Olimpiai helyszínen dolgozó embert letartóztattak bevándorlási vétségek gyanújával.
Nem elég hogy illegális bevándorló valaki, de még van orcája elmenni dolgozni egy Olimpiára? Ezen már tényleg csak nevetni tudok, hát ide jut a bürokratizmus? Annyi paprírt kérnek mindenhonnan mindenre hogy véletlenül kimarad egy aprócska dolog, mint mondjuk az útlevél leellenőrzése.
Persze lehet hogy az egész egy fatális tévedés és a dolgozók mehetnek vissza a munkahelyükre hamarosan. De azért mégis, elgondolkoztató. Pár napja egy 11 éves kisfiú egészen Rómáig jutott ellenőrzés nélkül, a kissrác meglépett anyukája mellől, kigyalogolt a manchesteri reptérre és ott 5 biztonsági pontot megúszva feljutott az első gépre ahova a lába vetette. Már félúton voltak amikor a többi utas elkezdte keresni a szüleit, és a pironkodó kapitány kénytelen volt jelenteni a potyautast. Liam még külföldön sem járt sosem, most is csak bánatában ment világgá egy rosszul sikerült úszásóra miatt.
Nohiszen.
Egyébként az eddigi három napos jó időt most mosta le épp az eső, a páratartalom akkora hogy szinte öntisztítók vagyunk.
Ma pedig ez a látvány tárul elénk:
Három, Newcastle Olimpiai helyszínen dolgozó embert letartóztattak bevándorlási vétségek gyanújával.
Nem elég hogy illegális bevándorló valaki, de még van orcája elmenni dolgozni egy Olimpiára? Ezen már tényleg csak nevetni tudok, hát ide jut a bürokratizmus? Annyi paprírt kérnek mindenhonnan mindenre hogy véletlenül kimarad egy aprócska dolog, mint mondjuk az útlevél leellenőrzése.
Persze lehet hogy az egész egy fatális tévedés és a dolgozók mehetnek vissza a munkahelyükre hamarosan. De azért mégis, elgondolkoztató. Pár napja egy 11 éves kisfiú egészen Rómáig jutott ellenőrzés nélkül, a kissrác meglépett anyukája mellől, kigyalogolt a manchesteri reptérre és ott 5 biztonsági pontot megúszva feljutott az első gépre ahova a lába vetette. Már félúton voltak amikor a többi utas elkezdte keresni a szüleit, és a pironkodó kapitány kénytelen volt jelenteni a potyautast. Liam még külföldön sem járt sosem, most is csak bánatában ment világgá egy rosszul sikerült úszásóra miatt.
Nohiszen.
Egyébként az eddigi három napos jó időt most mosta le épp az eső, a páratartalom akkora hogy szinte öntisztítók vagyunk.
 |
| Marble Arch 2012 Július 26 (felhívom a figyelmet, hogy a szökőkútban labdáznak a srácok) |
Ma pedig ez a látvány tárul elénk:
 |
| Marble Arch 2012 Július 27, háttérben egy Olimpiai VIPeket fuvarozó BMW |
2012. június 19., kedd
Férj és a Színek
Mivel nagyobb ágyat vettünk, ezért kellenek új lepedők. Természetesen nem készültem fel előre, és férjet ugrasztottam hogy ugorjon be Wimbledonba és legalább egyet vegyen.
- Milyen színűt vegyek?Majd röviddel ezután, sms:
- Krémet, ha lehet.
- Olyan szín nincs.
- Esetleg vajszín...?
- Ja, olyan van.
- Én krémekből csak a csokikrémet ismerem.
- Jó, akkor keress fehércsoki krémet!
2012. május 17., csütörtök
Proust Kérdőív
Chipmunk és Müzli is bevont a kérdezz-felelekbe. Most pótolom a restanciámat és válaszolok! Ki gondolta volna hogy egy írásos interjú ilyen komoly munkát igényel?
Íme az én válaszaim a Proust-kérdőivre:
1. Mikor nevetett utoljára úgy igazán, teljes szívből?
A hétvégén. Mondtam valamit, a Tomi röhögött rajta, én meg azon röhögtem hogy ő hogy röhög.
2. Mikor sírt utoljára?
Tavaly Decemberben.
3. Min tud igazán felháborodni?
Sok mindenen. Bármin. Igazságtalanságon. Mellébeszélésen. Őszintétlenségen. Sunyiságon.
4. Minek tud leginkább örülni?
Lelkiállapottól függ. Néha elég egy délután amikor kellemesen süt a nap, olykor viszont a saslengés is kevés, mint Bono feleségének a Beautiful Day című számban.
5. Mi az, ami a legjobban elkeseríti?
Az igazságtalanság és őszintétlenség.
6. Mi a kedvenc színe?
Berendezésben mostanában a fehér és hasonló lágy színek jönnek be, ruhákban viszont szürke, fekete, kék, zöld, rózsaszín, de nemrég vettem egy citromsárga pulcsit is.
7. Mi a kedvenc étele?
Bármi, ami finom és nincs benne hal vagy egyéb vízi termék... Öt legkedvencebb öt országból: paprikás krumpli, sish taouk (libanoni pácolt csirke tekercs), pizza, bécsi szelet és vegetáriánus szushi (sok szójaszósszal és gyömbérrel hogy elnyomja a tengeri fű ízét)
8. Mi a kedvenc itala?
Szeretem a csapvizet (ahol iható), koktélom a mojito, de meg kell említsem az igazi Piroska szörpöket is. Ők az etalon bambikat illetően! (A kólát letagadom, pedig...)
9. Ki a kedvenc zeneszerzője/zenésze/együttese?
Nem gondolnám hogy ennyire szofisztikált volnék, az abc minden betűjére tudnék mondani valakit akit szívesen megnéznék élőben. Bon Jovi, U2, Guns and Roses már megvolt, Madonnára vágyakozom (még akkor is ha fegyvert szegeznék a homlokához hogy nekem az Immaculate Collection-ről daloljon, ne az újabb elektroszarjaival villogjon), sajnálom hogy Queen, Michael Jackson már szóba sem jöhet, de évente egyszer (főleg a Bécsi Filharmonikusok Újévi Koncertje után) mindig elhatározom, hogy több komolyzenei behatásnak kellene alávetnem magamat.
10. Ki a kedvenc írója/költője?
Ugyanaz mint fent. Elolvasok bármit, ami jó. Tavaly több időm volt olvasni, nagyon élveztem Jodi Picoult könyveit, Victoria Hislop három eddig megjelent kötetét is mindig jó levenni, és bár magyarul olvasni lassan már-már banális, Fejős Éva könnyed olvasmányai is bejöttek (bár lehet hogy inkább azért mert utazásról szólt?)
11. Ki a kedvenc festője?
Most nagyon menőnek érzem magam, mert tudok mondani legalább egyet: Jack Vettriano. Az 1951-ben született skót festő számomra tökéletesen elkapott tengerparti jeleneteket festett meg. Nemrégiben a londoni Nemzeti Galériában megnéztem a Turner kiállítást, és az sem volt kiskutya. Sosem voltam előtte még tárlatvezetésen, sosem tudtam hogy a festményekben mennyi minden szerkezeti dolog lehet a színeken, ecsetvonásokon, és együttes hatáson is. Nagyszerű élmény volt!
12. Melyik a kedvenc filmje?
Erre a kérdésre egyszer azt válaszoltam hogy Dirty Dancing. Kiröhögtek. Máig nem értem mi a rossz ebben?? Másik kedvenc a Bourne trilógia. A negyedik rész Matt Damon nélkül nem lesz az igazi...
13. Mi az a hiba, amiért a leginkább elnéző tud lenni?
Ha véletlenül első osztályra ültetnének hosszú távú repülésen. Még sosem utaztam első osztályon, és long haul-on (long hól) is csak egyszer (St Lucia).
14. Mi az a hiba, amit nem tud megbocsátani?
Amikor valaki annak ellenére hogy tudja, hogy ő hibázott, mégis megpróbálja úgy csavarni a történetet hogy úgy tűnjön, én vétkeztem.
15. Kivel nem szeretne találkozni a szaunában?
Sem a munkatársaimmal, sem pedig valami menő modellel. Előbbi elől elszaladnék, utóbbit kikötném és enni adnék neki. Nem érdekel hogy ő azzal védekezne hogy 'bármennyit ehet akkor is ilyen vékony' mert ez hülyeség. De annyira lennék kedves hogy nem a szaunában etetném meg.
16. Kivel békülne ki a legszívesebben?
Szüleimmel. Hármas, ötös és tizennégyes pontok idevágnak.
17. Kik azok a történelmi szereplők, akiket csodál?
Nem kifejezetten történelmi, de szívesen megnéztem volna a jelenetet, amikor azt mondta valaki, hogy ő bizony ki fogja szedni a mézet a méhek alól. Vagy amikor valaki azt mondta hogy ő ezt a furcsa testű növényt megeszi, és persze a többiek arcát, mikor kiderült, hogy a sárkány-gyümölcs nagyon is finom. Ide szeretném sorolni Magyarország jelenlegi miniszterelnökét, Orbán Viktort is. Noha ő sem mézet, sem finom gyümölcsöt nem hozott a magyaroknak, mégis ő az egyetlen ember akiről tudok, aki a híres Oxford Egyetemen tanulhatott négy hónapig, és mégis egy büdös szót nem tud angolul a mai napig. Legalábbis nemigen hallottam még angolul nyilatkozni, de persze lehet hogy vannak betanult szövegei. Azért meg pláne csodálom, mert 89-ben még a videolejátszókat is úgy kellett belopni az országba, akkor ő hogyan tudott kimenni tanulni nyugatra...?
18. Kik azok a történelmi szereplők, akiket a leginkább megvet?
Erre biztosan sokan ezt válaszolják: Hitler. Hozzátenném Gaddafi (vagy Kadafi magyarul, azt hiszem), Murabak, a Titanic és a Costa Concordia Kapitányai, de a listám korántsem teljes.
19. Kit vagy kiket tart hősnek a mindennapi életben?
Április végén volt a London Maraton. Én már a kezdetnél meghatódtam, nagyon dícséretre méltó a kitartásuk. Ugyanígy sok sikert az Olimpián indulóknak! Kevésbé menő hősök, de mindig elgondolkozom, hogy valakinek valahol az a munkája, hogy a szemetet válogatja hogy ne kerüljön újrahasznosítható anyag a szemétdombra. Minden elismerésem nekik!
20. Melyek Ön szerint egy férfi legfontosabb tulajdonságai?
Legyen megbízható, őszinte, karakán, humoros, sportoljon és legyen ambíciója. Önmagukról lemondott emberekkel nem tudok mit kezdeni. Pedig meg kéne tanulnom, mert lassan egész Magyarország ilyen lesz...
21. Melyek Ön szerint egy nő legfontosabb tulajdonságai?
Lásd 20. pont, plusz: sose hagyja magát hogy egy férfi elnyomja.
22. Mit tart Ön a legfontosabb erényének?
Nekem erényem? Ööööö... Erről inkább mást kéne megkérdezni...
23. Mit tart Ön a legnagyobb hiányosságának?
Hogy matekból olyan sík vagyok mint a nagy Alföld. Amint számokat látok, bepánikolok. Azt hiszem, nem kaptam megfelelő alapokat általános iskolában.
24. Mi az, amitől a legjobban fél?
Attól hogy egyszer rákos leszek. Vagy hogy fogorvoshoz kell menni.
25. Hol élne a legszívesebben?
Ha sem a pénz, sem a környezet miatt nem kellene aggódni, akkor valószínűleg lenne egy ház lent az Óceán partján (több partján is), lenne egy vityilló a Balaton felvidéken, egy Londonban, egy Korfun/Zakinthoson, és gondolom akkor már beférne egy valahol Innsbruck környékén is.
26. Hogyan képzeli el a földi boldogságot?
Hát az előző kérdésre adott válasz elég jó kezdőpont, de amíg egészség és harmónia (meg rendszeres fizetés és nyaralások) van, addig nagy gáz nem lehet. Esetleg ha a cipőgyártók elismernék a lábméretemet és több cipőt vehetnék...
27. Történt-e az Ön életében igazi csoda?
Azt hiszem, eddig nem. Bár autóbalesetet szépen megúsztam két héttel azután hogy megálmodtam....
28. Miben vagy kiben hisz Ön?
Hiszek az agykontroll és a nap erejében...
29. Milyen feliratot látna szívesen a sírkövén?
Semmilyet. Nem akarok sem sírkövet, sem sírt. Ha ez a helyzet áll elő akkor kéretik poraimat a tengerbe/óceánba hinteni egy meleg strandon. Inkább egyenek meg a kishalak, minthogy kopogjon a fadobozon a rámborított föld. Az olyan depresszív.
30. Ha visszamehetne a múltban egy tetszőleges korra vagy napra, melyiket választaná?
Nem mennék vissza. Kivéve ha ott lehetnék a Live Aid első sorában!
31. Ha előre mehetne a jövőben egy napra, évre, évszázadra, melyiket választaná?
Nem mernék... Félek attól hogy olyan lesz mint a Mad Max és az én újrahasznosítási törekvéseim végül rossz hajú felnőttekre és koszos gyerekekre jutna. Bőrruhában!
32. Mit kívánna magának egy jó tündértől?
Plusz 10 centit hosszában, két számmal nagyobb lábat, anyagi biztonságot, Tominak még sok év focit és jobb időjárást Angliának.
33. Kinek a sorsára cserélné el az életét?
Elviekben senkiére, de vannak páran akiktől szívesen elfogadnék egy-két elemet...
1. Mikor nevetett utoljára úgy igazán, teljes szívből?
A hétvégén. Mondtam valamit, a Tomi röhögött rajta, én meg azon röhögtem hogy ő hogy röhög.
2. Mikor sírt utoljára?
Tavaly Decemberben.
3. Min tud igazán felháborodni?
Sok mindenen. Bármin. Igazságtalanságon. Mellébeszélésen. Őszintétlenségen. Sunyiságon.
4. Minek tud leginkább örülni?
Lelkiállapottól függ. Néha elég egy délután amikor kellemesen süt a nap, olykor viszont a saslengés is kevés, mint Bono feleségének a Beautiful Day című számban.
5. Mi az, ami a legjobban elkeseríti?
Az igazságtalanság és őszintétlenség.
6. Mi a kedvenc színe?
Berendezésben mostanában a fehér és hasonló lágy színek jönnek be, ruhákban viszont szürke, fekete, kék, zöld, rózsaszín, de nemrég vettem egy citromsárga pulcsit is.
7. Mi a kedvenc étele?
Bármi, ami finom és nincs benne hal vagy egyéb vízi termék... Öt legkedvencebb öt országból: paprikás krumpli, sish taouk (libanoni pácolt csirke tekercs), pizza, bécsi szelet és vegetáriánus szushi (sok szójaszósszal és gyömbérrel hogy elnyomja a tengeri fű ízét)
8. Mi a kedvenc itala?
Szeretem a csapvizet (ahol iható), koktélom a mojito, de meg kell említsem az igazi Piroska szörpöket is. Ők az etalon bambikat illetően! (A kólát letagadom, pedig...)
9. Ki a kedvenc zeneszerzője/zenésze/együttese?
Nem gondolnám hogy ennyire szofisztikált volnék, az abc minden betűjére tudnék mondani valakit akit szívesen megnéznék élőben. Bon Jovi, U2, Guns and Roses már megvolt, Madonnára vágyakozom (még akkor is ha fegyvert szegeznék a homlokához hogy nekem az Immaculate Collection-ről daloljon, ne az újabb elektroszarjaival villogjon), sajnálom hogy Queen, Michael Jackson már szóba sem jöhet, de évente egyszer (főleg a Bécsi Filharmonikusok Újévi Koncertje után) mindig elhatározom, hogy több komolyzenei behatásnak kellene alávetnem magamat.
10. Ki a kedvenc írója/költője?
Ugyanaz mint fent. Elolvasok bármit, ami jó. Tavaly több időm volt olvasni, nagyon élveztem Jodi Picoult könyveit, Victoria Hislop három eddig megjelent kötetét is mindig jó levenni, és bár magyarul olvasni lassan már-már banális, Fejős Éva könnyed olvasmányai is bejöttek (bár lehet hogy inkább azért mert utazásról szólt?)
11. Ki a kedvenc festője?
Most nagyon menőnek érzem magam, mert tudok mondani legalább egyet: Jack Vettriano. Az 1951-ben született skót festő számomra tökéletesen elkapott tengerparti jeleneteket festett meg. Nemrégiben a londoni Nemzeti Galériában megnéztem a Turner kiállítást, és az sem volt kiskutya. Sosem voltam előtte még tárlatvezetésen, sosem tudtam hogy a festményekben mennyi minden szerkezeti dolog lehet a színeken, ecsetvonásokon, és együttes hatáson is. Nagyszerű élmény volt!
12. Melyik a kedvenc filmje?
Erre a kérdésre egyszer azt válaszoltam hogy Dirty Dancing. Kiröhögtek. Máig nem értem mi a rossz ebben?? Másik kedvenc a Bourne trilógia. A negyedik rész Matt Damon nélkül nem lesz az igazi...
13. Mi az a hiba, amiért a leginkább elnéző tud lenni?
Ha véletlenül első osztályra ültetnének hosszú távú repülésen. Még sosem utaztam első osztályon, és long haul-on (long hól) is csak egyszer (St Lucia).
14. Mi az a hiba, amit nem tud megbocsátani?
Amikor valaki annak ellenére hogy tudja, hogy ő hibázott, mégis megpróbálja úgy csavarni a történetet hogy úgy tűnjön, én vétkeztem.
15. Kivel nem szeretne találkozni a szaunában?
Sem a munkatársaimmal, sem pedig valami menő modellel. Előbbi elől elszaladnék, utóbbit kikötném és enni adnék neki. Nem érdekel hogy ő azzal védekezne hogy 'bármennyit ehet akkor is ilyen vékony' mert ez hülyeség. De annyira lennék kedves hogy nem a szaunában etetném meg.
16. Kivel békülne ki a legszívesebben?
Szüleimmel. Hármas, ötös és tizennégyes pontok idevágnak.
17. Kik azok a történelmi szereplők, akiket csodál?
Nem kifejezetten történelmi, de szívesen megnéztem volna a jelenetet, amikor azt mondta valaki, hogy ő bizony ki fogja szedni a mézet a méhek alól. Vagy amikor valaki azt mondta hogy ő ezt a furcsa testű növényt megeszi, és persze a többiek arcát, mikor kiderült, hogy a sárkány-gyümölcs nagyon is finom. Ide szeretném sorolni Magyarország jelenlegi miniszterelnökét, Orbán Viktort is. Noha ő sem mézet, sem finom gyümölcsöt nem hozott a magyaroknak, mégis ő az egyetlen ember akiről tudok, aki a híres Oxford Egyetemen tanulhatott négy hónapig, és mégis egy büdös szót nem tud angolul a mai napig. Legalábbis nemigen hallottam még angolul nyilatkozni, de persze lehet hogy vannak betanult szövegei. Azért meg pláne csodálom, mert 89-ben még a videolejátszókat is úgy kellett belopni az országba, akkor ő hogyan tudott kimenni tanulni nyugatra...?
18. Kik azok a történelmi szereplők, akiket a leginkább megvet?
Erre biztosan sokan ezt válaszolják: Hitler. Hozzátenném Gaddafi (vagy Kadafi magyarul, azt hiszem), Murabak, a Titanic és a Costa Concordia Kapitányai, de a listám korántsem teljes.
19. Kit vagy kiket tart hősnek a mindennapi életben?
Április végén volt a London Maraton. Én már a kezdetnél meghatódtam, nagyon dícséretre méltó a kitartásuk. Ugyanígy sok sikert az Olimpián indulóknak! Kevésbé menő hősök, de mindig elgondolkozom, hogy valakinek valahol az a munkája, hogy a szemetet válogatja hogy ne kerüljön újrahasznosítható anyag a szemétdombra. Minden elismerésem nekik!
20. Melyek Ön szerint egy férfi legfontosabb tulajdonságai?
Legyen megbízható, őszinte, karakán, humoros, sportoljon és legyen ambíciója. Önmagukról lemondott emberekkel nem tudok mit kezdeni. Pedig meg kéne tanulnom, mert lassan egész Magyarország ilyen lesz...
21. Melyek Ön szerint egy nő legfontosabb tulajdonságai?
Lásd 20. pont, plusz: sose hagyja magát hogy egy férfi elnyomja.
22. Mit tart Ön a legfontosabb erényének?
Nekem erényem? Ööööö... Erről inkább mást kéne megkérdezni...
23. Mit tart Ön a legnagyobb hiányosságának?
Hogy matekból olyan sík vagyok mint a nagy Alföld. Amint számokat látok, bepánikolok. Azt hiszem, nem kaptam megfelelő alapokat általános iskolában.
24. Mi az, amitől a legjobban fél?
Attól hogy egyszer rákos leszek. Vagy hogy fogorvoshoz kell menni.
25. Hol élne a legszívesebben?
Ha sem a pénz, sem a környezet miatt nem kellene aggódni, akkor valószínűleg lenne egy ház lent az Óceán partján (több partján is), lenne egy vityilló a Balaton felvidéken, egy Londonban, egy Korfun/Zakinthoson, és gondolom akkor már beférne egy valahol Innsbruck környékén is.
26. Hogyan képzeli el a földi boldogságot?
Hát az előző kérdésre adott válasz elég jó kezdőpont, de amíg egészség és harmónia (meg rendszeres fizetés és nyaralások) van, addig nagy gáz nem lehet. Esetleg ha a cipőgyártók elismernék a lábméretemet és több cipőt vehetnék...
27. Történt-e az Ön életében igazi csoda?
Azt hiszem, eddig nem. Bár autóbalesetet szépen megúsztam két héttel azután hogy megálmodtam....
28. Miben vagy kiben hisz Ön?
Hiszek az agykontroll és a nap erejében...
29. Milyen feliratot látna szívesen a sírkövén?
Semmilyet. Nem akarok sem sírkövet, sem sírt. Ha ez a helyzet áll elő akkor kéretik poraimat a tengerbe/óceánba hinteni egy meleg strandon. Inkább egyenek meg a kishalak, minthogy kopogjon a fadobozon a rámborított föld. Az olyan depresszív.
30. Ha visszamehetne a múltban egy tetszőleges korra vagy napra, melyiket választaná?
Nem mennék vissza. Kivéve ha ott lehetnék a Live Aid első sorában!
31. Ha előre mehetne a jövőben egy napra, évre, évszázadra, melyiket választaná?
Nem mernék... Félek attól hogy olyan lesz mint a Mad Max és az én újrahasznosítási törekvéseim végül rossz hajú felnőttekre és koszos gyerekekre jutna. Bőrruhában!
32. Mit kívánna magának egy jó tündértől?
Plusz 10 centit hosszában, két számmal nagyobb lábat, anyagi biztonságot, Tominak még sok év focit és jobb időjárást Angliának.
33. Kinek a sorsára cserélné el az életét?
Elviekben senkiére, de vannak páran akiktől szívesen elfogadnék egy-két elemet...
+1
34. Kinek tenné fel ezeket a kérdéseket?
Mivel a kérdéseket két helyről is megkaptam, nem nagyon tudom kinek úgy továbbadni, de van 43 (!) előfizetőm és pár új vendégem, nagyon szívesen olvasnék róluk!2012. május 11., péntek
Csiki Maki vagy Cheeky Monkey?
Nemrég hatalmas nyelvi felfedezést tettem: a magyar csikimaki szó egészen biztosan az angol cheeky monkey kifejezésből jön! A csíki mankej szókapcsolatát huncut gyermekek huncut cselekvéseinek megjelölésére alkalmazzák az angolok, olyan évődés-szerűen.
Mi meg magyarul a huncut gyerekeket szoktuk megcsikizni, mert a nem huncut gyerekeket ugyebár nem szokás csak úgy elkapni és agyoncsiklandozni.
Ugye?
Kinek, mi a véleménye ez ügyben, más is megtette már ezt a felfedezést vajon? Illetve, van-e neked saját, hasonló nyelvészeti elemeket megrengető észrevételed, amiből kiderül, hogy az idegen szavak felvétele igenis mindig jelen volt a magyar nyelvben? Gondolok itt például a klozet ajtóra. A WC a Water Closet rövidítése, van a sima closet, amit mi szekrénynek, vagy (khm) gardróbnak nevezünk.
A tisztánlátás miatt jegyzem meg, hogy a garderobe szó eredeti jelentése: toalett...
Mi meg magyarul a huncut gyerekeket szoktuk megcsikizni, mert a nem huncut gyerekeket ugyebár nem szokás csak úgy elkapni és agyoncsiklandozni.
Ugye?
Kinek, mi a véleménye ez ügyben, más is megtette már ezt a felfedezést vajon? Illetve, van-e neked saját, hasonló nyelvészeti elemeket megrengető észrevételed, amiből kiderül, hogy az idegen szavak felvétele igenis mindig jelen volt a magyar nyelvben? Gondolok itt például a klozet ajtóra. A WC a Water Closet rövidítése, van a sima closet, amit mi szekrénynek, vagy (khm) gardróbnak nevezünk.
A tisztánlátás miatt jegyzem meg, hogy a garderobe szó eredeti jelentése: toalett...
2012. május 10., csütörtök
Vidal Sassoon
Vidal Sassoon Wash and Go
Hull a hajam, mint a hó!
Ezt kántáltuk sok-sok éve, amikor először bejött a zöld flakon Magyarországra. Nem mintha hullott volna a hajunk tőle, de samponozás közben a 90-es évek elején ez nagyon vicces rímelésnek számított!
A fodrászlegenda tegnap, 84 évesen halt meg. Az angol nők esküdöznek, hogy neki köszönhetik hogy minden korosztálynak megtalálta a fiatalos hajstílust, és neki tulajdonítják a bubifrizurát is.
Nyugodjék békében!
Hull a hajam, mint a hó!
Ezt kántáltuk sok-sok éve, amikor először bejött a zöld flakon Magyarországra. Nem mintha hullott volna a hajunk tőle, de samponozás közben a 90-es évek elején ez nagyon vicces rímelésnek számított!
A fodrászlegenda tegnap, 84 évesen halt meg. Az angol nők esküdöznek, hogy neki köszönhetik hogy minden korosztálynak megtalálta a fiatalos hajstílust, és neki tulajdonítják a bubifrizurát is.
Nyugodjék békében!
2012. május 9., szerda
Senki Nem Ért Semmit
Az ügyvédek eltűntek. Megint. Szerintem kámfort reggeliznek. Legutóbb múlt héten volt egy kis verbális sárdobálás, de az újabb ígérgetések óta megint semmi. Az imént felhívtam őket, és - az ügyünk kezdete óta - már ötödször sikerül úgy telefonálnom, hogy éppen ma reggel érkezett be újabb adag papír, amin még eddig éppen nem volt idejük átmenni, de természetesen még ma nekiállnak és azonnal jeleznek amint van hírük.
A fenti képnek semmi köze a sztorihoz, de végre úgy tűnik sikerült megoldani a kép problémát!
2012. április 12., csütörtök
Another One Bites the Dust
Szó szerint: egy újabb porfogó...
Nem győzöm elégszer hangsúlyozni, hogy Londonban sem (Nagy Britannia más területein meg pláne nem) kolbászból van a kerítés, és a járdák sem arannyal vannak lekövezve.
Legújabb versenyzőnk mindössze hat nap itt lét után döntött úgy, hogy itt túl sokat kell küzdeni a talponmaradásért, komplikált bankszámlát nyitni, el kell intézni a hivatalos teendőket és ráadásul (ami a legszemetebb dolog az egészben), hogy a kalandornak magának (saját magának!) kell munkát keresnie.
Hősünk rögtön az első akadálynál elveszett.
Bárki legyél, bárhonnan is olvassál, az alábbiakat vésd az eszedbe, de jó mélyen:
Nem győzöm elégszer hangsúlyozni, hogy Londonban sem (Nagy Britannia más területein meg pláne nem) kolbászból van a kerítés, és a járdák sem arannyal vannak lekövezve.
Legújabb versenyzőnk mindössze hat nap itt lét után döntött úgy, hogy itt túl sokat kell küzdeni a talponmaradásért, komplikált bankszámlát nyitni, el kell intézni a hivatalos teendőket és ráadásul (ami a legszemetebb dolog az egészben), hogy a kalandornak magának (saját magának!) kell munkát keresnie.
Hősünk rögtön az első akadálynál elveszett.
Bárki legyél, bárhonnan is olvassál, az alábbiakat vésd az eszedbe, de jó mélyen:
Angliában NEM lehet középfokú nyelvtudás, és felsőfokú akarat, és mesterfokozatú rugalmasság nélkül munkát találni, és berendezkedni.
Ha valaki a fenti alapvető feltételeknek nem felel meg (kéretik szigorú önkritikát gyakorolni), akkor az inkább fizessen be az Easy, vagy más olcsóbb kategóriájú hostelbe, nyelje le a keserű békát hogy az itteni szállások ötször annyiba kerülnek mint Magyarországon, fogadja el, hogy a repjegy sincs ingyen (habár a Ryanair mostanában nagyon elérhető).
Inkább fizess ki 100ezer forintot egy hosszú hétvégére és ismerkedj meg a várossal, minthogy hidakat lángolva magad mögött hagyva idegyere, és aztán csorogjon belőled a sopánkodás, a kesergés és a 'bezzeg otthon ez mennyivel jobb' című unalmas monológ áradat, hogy aztán fejed vállaid közé húzva csillagászati összegekért vehess újabb repjegyet haza, hogy remélhetőleg csendben elhagyd az országot.
Ne felejtse el egy Kalandor sem, hogy a Magyar Nagykövetség egy diplomáciai jelenség, nem pedig rászorulókat előre nem megfelelően tájékozódóakat ingyen hazaszállítók.
Az itt élő és dolgozó magyarok ugyanúgy megküzdöttek mindenért, mint ahogy neked is kell. Bizonyos szintig természetesen segítjük egymást, de nagyon sokan lustán, vagy mások kihasználásának céljával érkeznek, ezért sokan elvesztettük a hitünket honfitársainkban.
Ha valakin látjuk az őszinte akarást, lehetőségeinkhez mérten segítünk. Ellenben ha te az első kezed ügyébe kerülő tv kapcsolóval hadonászol hogy mennyire szar itt élni, akkor inkább vegyél egy jegyet Budapestre, de csak oda (tőlünk szimpátiát úgysem nyersz. Mi már tudjuk hogy sokat esik és sokszor borús. Tudjuk hogy a bürokrácia itt is durva. Tudjuk hogy hangos. Tudjuk hogy sokan vannak, stb)
Óvakodj azoktól akik könnyű életet és kezdést ígérnek
Feltétlen akarjál sikeres lenni, persze normális léptekkel
Akkor se add fel, ha már hetek óta nem láttad a Napot a felhők miatt
Szeresd az új otthonodat, és az is szeretni fog téged
Hidd el, saját tapasztalatból beszélek!
Az itt élő és dolgozó magyarok ugyanúgy megküzdöttek mindenért, mint ahogy neked is kell. Bizonyos szintig természetesen segítjük egymást, de nagyon sokan lustán, vagy mások kihasználásának céljával érkeznek, ezért sokan elvesztettük a hitünket honfitársainkban.
Ha valakin látjuk az őszinte akarást, lehetőségeinkhez mérten segítünk. Ellenben ha te az első kezed ügyébe kerülő tv kapcsolóval hadonászol hogy mennyire szar itt élni, akkor inkább vegyél egy jegyet Budapestre, de csak oda (tőlünk szimpátiát úgysem nyersz. Mi már tudjuk hogy sokat esik és sokszor borús. Tudjuk hogy a bürokrácia itt is durva. Tudjuk hogy hangos. Tudjuk hogy sokan vannak, stb)
Végül egy mozaikszó kifejtve, hogy könnyebb legyen megtanulni az angliai egyszeregyet:
Legyen nyelvtudásÓvakodj azoktól akik könnyű életet és kezdést ígérnek
Feltétlen akarjál sikeres lenni, persze normális léptekkel
Akkor se add fel, ha már hetek óta nem láttad a Napot a felhők miatt
Szeresd az új otthonodat, és az is szeretni fog téged
Hidd el, saját tapasztalatból beszélek!
Az Angliai (nem sopánkodó, panaszkodó) Magyarok nevében is köszönöm!
És most már sokkal, de sokkal jobban érzem magam! Örülök ha a segítségére lehettem bárkinek is! Puszcsi*
*ez egy új, 2011-es elköszönési forma, nemrég tanultam a facebookon egy fiatal ismerőstől. Tökéletesen ideillik. :)
2012. április 2., hétfő
Hírek
- Schmitt Pali lemondott (kb olyan ütemben ahogy a négyes metró épül)
- Johi lefutotta a Tel Avivi maratont. Ott nem tudok neki gratulálni, mert a hülye captcha-kat nem tudom elolvasni (pedig nem is vagyok robot!). Úgyhogy itt dícsérem meg a felsőjét is, mert egyből leesett ám, hogy egyrészt saját logót tervezett rá, másrészt pedig kiszúrtam, hogy az idei Pantone Szín képezi az alapját! Négy és fél óra alatt lefutotta, ez fantasztikus! Gratulálok, és büszke vagyok rá, hogy mindössze egyetlen görccsel futotta le, és a felkészüléséből is látszik hogy a táplálkozás is mennyire fontos egy hosszútáv futó életében. Még sok ilyen szép, vagy szebb Maratont, Johi! (remélem, egyszer majd látja is hogy én így örülök neki) (és azt is remélem hogy nálam nincs captcha, mert tudtommal levettem)
- A múlt heti ügyvédes dráma vége az lett, hogy megígérték hogy többet nem fordul elő hogy nem kommunikálnak velem rendesen. Majd még aznap, vagy másnap feladták az elsődleges szerződést amiről elfelejtettek szólni (és ami csupa egy oldalas fénymásolat, vagyis emailben is el lehetett volna küldeni)
- A blogom fényképtára betelt. Nem tudok hozzálinkelni egy másik picasa albumot. Most már kénytelen vagyok extra tárhelyet venni, úgyhogy ha valaki nem mondja meg hogy hogyan tudok két picasa albumot csatlakoztatni egy bloghoz, akkor kénytelen leszek magamat professzionális bloggerinának titulálni. (vicces, de azért tetszik. Elhivatottságot - meg fotódömpinget - suttog)
- Múlt héten a lakásbeszámoló a Népszabadság oldalán kb 300 olvasót vonzott. A teljes cikket Veronikánál elolvashatod, a Nem Art Decor hasábjain.
- Alakul a terv a nyárra. Annyit már tudok, hogy Kefalónia továbbra is esélyes. Azt már meséltem, hogy lelkes pont gyűjtő vagyok, de most még lelkesebb, hogy tudom hogy ezekkel a pontokkal mennyit meg lehet spórolni. Teljes áron nem lenne Kefalónia (se). A jó hír, hogy az egyik kedvenc nyaralásos weboldalam bevezetett egy új keresőt, vagyis csak be kell állítanom hogy mikor mennyit akarok költeni, hova akarok menni, körülbelül mikor, és segít nekem megtalálni a legolcsóbb opciókat. Hamarosan elmerülök az ajánlatokban, és képzeletben ena tzatziki-t rendelek parakalo!
- Új hónap kezdődött és az asztali naptáramon is új az inspirációs idézet. Anita Roddick, a Body Shop alapítója mondta egyszer:
Próbálom...There is no scientific answer for success. You can't define it. You've simply got to live it and do it.
Nincsen tudományos magyarázat a sikerre. Nem lehet meghatározni. Egyszerűen csak meg kell élned, és csinálnod.
2012. március 16., péntek
Theának...
Thea kapott egy orosz díjat, amin van egy cuki maci meg napocska, meg dombocska és kéri hogy én is játsszak tovább.
Köszönöm, íme a válaszaim, és felkérném Orsit (Zsebibaba), Ditkét (Így Élünk Most 2), Nórit (Nyulak és Oroszlánok), és Kovtamát (EZISAZIS) hogy válaszoljanak, ha van kedvük. Nem mindig a nevettetésről van szó, de Orsi és Nóri bébijét a terhességük óta 'ismerem', Ditkével, mint külföldi magyarral szimpatizálok (és esz az irigység az időjárásuk miatt), és Kovtamát az inspirálók közé sorolom, nagyon szép és hangulatos fotókat szokott megosztani.
 |
| Diana Emlékpark, a szökőkút egy része a Hyde Parkban |
"Szabályok:
-köszönd meg
-mondjál három valamit magadról
-add tovább 4 blogistának, akinek az írásain jót szoktál nevetni."
Köszönöm, íme a válaszaim, és felkérném Orsit (Zsebibaba), Ditkét (Így Élünk Most 2), Nórit (Nyulak és Oroszlánok), és Kovtamát (EZISAZIS) hogy válaszoljanak, ha van kedvük. Nem mindig a nevettetésről van szó, de Orsi és Nóri bébijét a terhességük óta 'ismerem', Ditkével, mint külföldi magyarral szimpatizálok (és esz az irigység az időjárásuk miatt), és Kovtamát az inspirálók közé sorolom, nagyon szép és hangulatos fotókat szokott megosztani.
 |
| Bodiam Castle, Anglia |
- Imádom az első tavaszi napsugarakat, amikor az ember beül a napsütötte kocsiban, és melege lesz
- Szeretek Londonban/Angliában élni (bármennyire is utálom a felhős eget), és mindig büszkén megmosolyogtat amikor ismerősök sóvárognak lankás zöld tájak és egy-egy kőkastély után - ilyenkor mindig arra gondolok hogy 'Szivi, én ebben az országban élek, és ha akarom akkor minden hétvégén másik ilyen helyet látogatok meg'
- Azért növesztem a hajamat, hogy amikor a fodrász szerint már elég hosszú lesz, akkor oda tudjam adni valakinek, akinek ilyen-olyan dolgok miatt nincs/kihullott/nem lehet saját. Direkt ezért nem festetem már legalább másfél éve, és a 2009-es esküvő óta csak kicsit vágatok!
 |
| Hajat, valaki? |
2012. február 23., csütörtök
Mai Hőmérséklet
Reggel hét óra 28 perckor a hőmérő higanyszála a tizenkettedik fokig kapaszkodott. A nap nem sütött.
Kip-kop ki van ott?
Én bizony a tavasz vagyok!
Kip-kop ki van ott?
Én bizony a tavasz vagyok!
2012. február 22., szerda
Telefon
Az alábbi telefonbeszélgetés köztem és egy szolgáltató között játszódott le. A cég/helyneveket megváltoztattam a biztonság kedvéért, de azért így is jó:
- Helló, Kat vagyok a Kocka Tér cégtől
- Helló, miben segíthetek?
- Júniusban lesz egy esemény a Nemzeti Galériában, és a lebonyolításhoz szükségem volna a segítségetekre.
- Hát persze, nem probléma! Mondjad még egyszer a neved, légyszíves?
- Ket
- Aha, és Kéjt, te a Pockos Tértől telefonálsz ugye?
- Nem... a Kocka Térről...
- Ja igen, bocsi. De azt jól értettem, hogy a Tate Modern Múzeumban lesz az esemény, ugye?
2012. január 15., vasárnap
Adásszünet
Hogy angolosan fogalmazzak, Stating the obvious (az egyértelmű kijelentése): nem voltam itt....
Sok minden történt. Sok mindent kellett elrendeznem magamban, küzdések, blablabla, ezek azok a dolgok amik mást nem érdekelnek. Illetve, nem azért jönnek ide hogy azokról olvassanak, még akkor is ha ez az én internetes naplóm, ahova azt írok amit csak akarok, és akinek nincs jobb dolga mint a szavaimat kiforgatni és besértődni a saját maga által kreált hülyeségekbe, annak lelke rajta.
2012 január 15-e van (basszus, ma jöttem rá, hogy pénteken 13-a volt??? És én nem is izgultam??? és nem is történt semmi...), idén Olimpia lesz, sógornőmet eljegyezték (vagyis csak egy), szóval esküvő lesz szeptemberben (éljenek a repjegyárak a Paralimpia idején!), lakást szeretnénk venni (Londonban), konferenciát szervezek, továbbra is élvezem az előléptetésemet és az azzal járó extra munkát, túlórát, stresszt és kellemes kihívásokat, hatvanegy kilóval indítottam az új évet (elég hosszú volt magamhoz térni a Zsűriszolgálat okozta derékproblémákból és tessék), de egy csomó tennivaló van, egy csomó jó dolognak nézek elébe, úgyhogy nincs időm a negatív dolgokon merengeni.
Egyébként mióta ezt eldöntöttem, határozottan kevesebb a mitesszerem, és a hajam is jobban csillog. Sőt, mintha a nadrágom is lazább lenne...
Egy gondolat:
Sok minden történt. Sok mindent kellett elrendeznem magamban, küzdések, blablabla, ezek azok a dolgok amik mást nem érdekelnek. Illetve, nem azért jönnek ide hogy azokról olvassanak, még akkor is ha ez az én internetes naplóm, ahova azt írok amit csak akarok, és akinek nincs jobb dolga mint a szavaimat kiforgatni és besértődni a saját maga által kreált hülyeségekbe, annak lelke rajta.
2012 január 15-e van (basszus, ma jöttem rá, hogy pénteken 13-a volt??? És én nem is izgultam??? és nem is történt semmi...), idén Olimpia lesz, sógornőmet eljegyezték (vagyis csak egy), szóval esküvő lesz szeptemberben (éljenek a repjegyárak a Paralimpia idején!), lakást szeretnénk venni (Londonban), konferenciát szervezek, továbbra is élvezem az előléptetésemet és az azzal járó extra munkát, túlórát, stresszt és kellemes kihívásokat, hatvanegy kilóval indítottam az új évet (elég hosszú volt magamhoz térni a Zsűriszolgálat okozta derékproblémákból és tessék), de egy csomó tennivaló van, egy csomó jó dolognak nézek elébe, úgyhogy nincs időm a negatív dolgokon merengeni.
Egyébként mióta ezt eldöntöttem, határozottan kevesebb a mitesszerem, és a hajam is jobban csillog. Sőt, mintha a nadrágom is lazább lenne...
Egy gondolat:
Olyan furcsa, hogy úgy vagyunk a környezetünkbeli emberekkel, mint az ételekkel. Van olyan étel, amit első kóstolásra megutálunk, és azt soha, senki nem tudja úgy elkészíteni hogy megegyük, de van olyan étel, amit elsőre nagyon finomnak találunk, de azóta sem találjuk ugyanazt az ízt, teljesen mindegy hogy hogyan készítik el, vagy tálalják. Vannak olyan ételek, amikből egyszer besokallunk, és aztán jó ideig nem is akarunk belőle többet.
2011. július 8., péntek
Érdekes Morzsák
A mai reggel ablakon keresztül történő, rövid időjárási analízisem alapján megállapítottam, hogy napszemüvegre nem lesz szükségem. Annál inkább kell esernyő, sál és kabát.
Balatonfüred lakossága habzó szájjal tiltakozik a Zamárdi Balatonsound ellen. Azt mondják, túl hangos a zene. Azt mondom, négy nap nem a világ.
Panaszkodtam a bankomnál. Több mindent szóvá tettem, többek között azt is, hogy nem környezettudatosak, mert minden hülyeséget kinyomtatnak, például: két példányban alá kellett írnom hogy bezárok egy számlát (nekik aláírom, de magamnak minek?), meg kiküldenek egy levelet pénteken, hogy szombaton randim van velük (sms nem lett volna elég?). A bank kipostázott válaszában közölte, hogy ezen panaszomat nem tudják elfogadni, mert ők igenis környezettudatosak, mert ők 100%-ban carbon neutrálisak sőt, ők támogatják is a környezet tudatos cégeket. A levél 7 oldalas és egy oldalra nyomtattak csak. Ma még megfogalmazom nekik a választ - e-mailben. (Igen, nagyon sok dolgot bepanaszoltam)
Holnap reggel Body Combat - Ez egy olyan óra, amikor box, kickbox és karate (vagy mi) mozdulatokat, lépéseket csinálunk, modern zenére. Van egy mozdulatsor, amit csak lassan tudok megcsinálni. Annyira lassan, hogy a többiek hármat (tanár ötöt) megcsinál mire én egyet. Múlthét szombaton annyira belegabalyodtam, hogy a tanár mikrofonon keresztül kérdezte meg hogy én most a Vouge-ot próbálom eltáncolni? Remélem holnap jobban megy majd.
Balatonfüred lakossága habzó szájjal tiltakozik a Zamárdi Balatonsound ellen. Azt mondják, túl hangos a zene. Azt mondom, négy nap nem a világ.
Panaszkodtam a bankomnál. Több mindent szóvá tettem, többek között azt is, hogy nem környezettudatosak, mert minden hülyeséget kinyomtatnak, például: két példányban alá kellett írnom hogy bezárok egy számlát (nekik aláírom, de magamnak minek?), meg kiküldenek egy levelet pénteken, hogy szombaton randim van velük (sms nem lett volna elég?). A bank kipostázott válaszában közölte, hogy ezen panaszomat nem tudják elfogadni, mert ők igenis környezettudatosak, mert ők 100%-ban carbon neutrálisak sőt, ők támogatják is a környezet tudatos cégeket. A levél 7 oldalas és egy oldalra nyomtattak csak. Ma még megfogalmazom nekik a választ - e-mailben. (Igen, nagyon sok dolgot bepanaszoltam)
Holnap reggel Body Combat - Ez egy olyan óra, amikor box, kickbox és karate (vagy mi) mozdulatokat, lépéseket csinálunk, modern zenére. Van egy mozdulatsor, amit csak lassan tudok megcsinálni. Annyira lassan, hogy a többiek hármat (tanár ötöt) megcsinál mire én egyet. Múlthét szombaton annyira belegabalyodtam, hogy a tanár mikrofonon keresztül kérdezte meg hogy én most a Vouge-ot próbálom eltáncolni? Remélem holnap jobban megy majd.
Az én-féle box mozdulatom 1.42-nél kezdődik...
2011. június 14., kedd
iPad, iPad!!
Tegnap High Street Kensingtonnál egy utasnak kiborult a bili. Ott állt a metró az állomáson már tíz perce (ami Veszprémben egy körülbelül 30 perces indokolatlan várakozásnak felel meg), és amikor bemondták a hangosban, hogy 'There is a good service operating on the District Line' (a District Line rendben üzemel), akkor a félig kopasz, félig vöröshajú pasi kiugrott az ajtón, és nekiállt üvölteni a metró vezetőjével. Merthogy ő haza akar menni, és miféle szolgáltatás ez, meg hogy mégis mennyi pénzt fizetünk ezért, stb stb (maximálisan igazat adok neki). A kocsiban mindenki nevetett, mert az angolnál nagyon ritkán szakad el a cérna, de ha igen, akkor hangosan pattan. Az utasok összenézegettek, csóválták a fejüket mosolyogva, miközben a pasi már szinte hörgött, annyira kiabált.
Csak egy valakit nem érdekelt. Akinek olyan sok és fontos dolga volt, hogy a kis krumplikat minél hamarabb elültesse a kertben, miközben a gyomot is irtania kellett. Ő feszült arccal figyelt, szerintem fel sem tűnt neki, hogy negyed óráig meg sem mozdult alatta a metró... De azt sem hallotta, ahogy a telefonom jó hangosan 'exponált' (upsz), de legalább nektek is hozhattam képet.
De most őszintén. Erre kell egy iPad...?
Ezért hurcolja magával, hogy bármikor vadászhasson krumplicskákra? A képernyő egyébként olyan volt mint egy tv, minden mozgott rajta, elhiszem hogy nagyon kellett dolgoznia, és tudom hogy mindenki azt csinál amit akar a szabadidejében, nekem mégis furcsa volt egy 50 év feletti férfit ilyen vehemenciával játszani. Utána meg az idegesített, hogy a mellette levő megüresedett helyre leülvén, engem is löködött, amikor a krumplicskák kiszámíthatatlan ugrálásukkal kárt okoztak.
Soha nagyobb problémát.
Csak egy valakit nem érdekelt. Akinek olyan sok és fontos dolga volt, hogy a kis krumplikat minél hamarabb elültesse a kertben, miközben a gyomot is irtania kellett. Ő feszült arccal figyelt, szerintem fel sem tűnt neki, hogy negyed óráig meg sem mozdult alatta a metró... De azt sem hallotta, ahogy a telefonom jó hangosan 'exponált' (upsz), de legalább nektek is hozhattam képet.
De most őszintén. Erre kell egy iPad...?
Ezért hurcolja magával, hogy bármikor vadászhasson krumplicskákra? A képernyő egyébként olyan volt mint egy tv, minden mozgott rajta, elhiszem hogy nagyon kellett dolgoznia, és tudom hogy mindenki azt csinál amit akar a szabadidejében, nekem mégis furcsa volt egy 50 év feletti férfit ilyen vehemenciával játszani. Utána meg az idegesített, hogy a mellette levő megüresedett helyre leülvén, engem is löködött, amikor a krumplicskák kiszámíthatatlan ugrálásukkal kárt okoztak.
Soha nagyobb problémát.
2011. június 8., szerda
Take This, Take That...
Today this could be the greatest day of our lives
a) maybe
b) maybe not
c) may be
I'd like option C please and I'd like it now. I really hope Gary (Barlow) was right, because this was the first song that came on the radio today. I really hope I don't have to find Gary (Barlow) and have good chat with him about writing songs about hopes. Besides, he's about to start the biiiig Take That tour (for which I couldn't get a single ticket despite there are about 40 gigs), so I am sure he's busy (and this could be the greatest day of his life).
To sum this up: It's better for everyone if today could be the greatest day of our lives. Or, at least one of the greatest days.
Positive thoughts
Positive thinking
Positive energy
Positive waves
Positive attitude
Positive outcome
2011. június 3., péntek
London, She Loves You (yeah, yeah, yeah...)
Ó mennyire szereti Londont! Olyan kellemesen meleg kora nyári napokon mint ez a mai is! Amikor nem kell se kabát, se sál, és még a pulóvert is csak merő bohóságból kell felvenni.
Amikor a nap könnyesre világítja a szemeit, amikor a napszemüveg ugyanúgy kell, mint a metróbérlet. Amikor a frissen mosott-vágott haj a reggeli szellőben lágyan elemelkedik a tarkóról, és az állomáson szétnézve látszik hogy mindenki hasonlóan boldog gondolatokat ringat a fejében.
A londoni életben nincs jobb a napsütéses, meleg nyári napoknál. A parkok ugyan kisárgulva könyörögnek egy kis esőért, de az irodából kimenekülők a szúrós száraz füvön is boldogan fetrengenek szoknyában. Rögtönzött piknikek alakulnak ki (éljen a szendvicskultúra), és a magassarkú cipők hanyagul ledobva, de türelmesen várják hogy visszakopogjanak az erősen légkondicionált épületekbe. Az Oxford Street boltjaiból harsog a lüktető zene, a kirakatok tömve vannak szoknyákkal, szandálokkal és lenvászon öltönyökkel, és mindenki vásárolni akar. Hirtelen mindenki úgy érzi hogy ez a jó idő most maradni fog, legalább egy hónapig, és mindenki most akar új ruhatárat, de rögtön. Persze nem valószínű, hogy ez a huszonegy fokos meleg kitart 48 óránál tovább, de mégis - az emberek nem tudják visszafogni magukat. Hogy is tehetnék amikor a boltok kínálata végre tükrözi az aktuális időjárást?
A turisták hitetlenkedve emelik szemükhöz a fényképezőt (méghogy esős, hideg Anglia?!), a munkába igyekvő nők meg mosolyognak, ahogy a barnítókrémtől narancssárga lábszáruk körül vidáman fodrozódik a szoknya. A munkába igyekvő férfiak pedig beletörődötten cuppantják le a metrózáskor hátukra ragadt inget, de valahogy mégis úgy tűnik hogy most senki sem bosszankodik, mert Londonban nyár van!
Amikor a nap könnyesre világítja a szemeit, amikor a napszemüveg ugyanúgy kell, mint a metróbérlet. Amikor a frissen mosott-vágott haj a reggeli szellőben lágyan elemelkedik a tarkóról, és az állomáson szétnézve látszik hogy mindenki hasonlóan boldog gondolatokat ringat a fejében.
A londoni életben nincs jobb a napsütéses, meleg nyári napoknál. A parkok ugyan kisárgulva könyörögnek egy kis esőért, de az irodából kimenekülők a szúrós száraz füvön is boldogan fetrengenek szoknyában. Rögtönzött piknikek alakulnak ki (éljen a szendvicskultúra), és a magassarkú cipők hanyagul ledobva, de türelmesen várják hogy visszakopogjanak az erősen légkondicionált épületekbe. Az Oxford Street boltjaiból harsog a lüktető zene, a kirakatok tömve vannak szoknyákkal, szandálokkal és lenvászon öltönyökkel, és mindenki vásárolni akar. Hirtelen mindenki úgy érzi hogy ez a jó idő most maradni fog, legalább egy hónapig, és mindenki most akar új ruhatárat, de rögtön. Persze nem valószínű, hogy ez a huszonegy fokos meleg kitart 48 óránál tovább, de mégis - az emberek nem tudják visszafogni magukat. Hogy is tehetnék amikor a boltok kínálata végre tükrözi az aktuális időjárást?
A turisták hitetlenkedve emelik szemükhöz a fényképezőt (méghogy esős, hideg Anglia?!), a munkába igyekvő nők meg mosolyognak, ahogy a barnítókrémtől narancssárga lábszáruk körül vidáman fodrozódik a szoknya. A munkába igyekvő férfiak pedig beletörődötten cuppantják le a metrózáskor hátukra ragadt inget, de valahogy mégis úgy tűnik hogy most senki sem bosszankodik, mert Londonban nyár van!
 |
| Hyde Park, 2011 Június 1 |
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)