Hogyan nem vettem jegyet a Magyarország Románia Vízilabda meccsre

Paralimpiára nézegettem jegyeket és hirtelen felindulásból megnéztem a ma délutáni elérhető jegyeket is.

A vízilabda feljött, 20 fontért. Nagyon örültem de egyből elkezdtem telefonálni hogy ki az aki eljönne velem. Ádáz negyven perces küzdés után feladtuk, ketten nézegettük két helyszínen és mégsem sikerült, pedig a végén már mindenki boldog lett volna a maga egy darab jegyével is (háromszoros áron).

Remélem a 2024-es Olimpia Münchenben kerül megrendezésre, mert a németek egészen biztosan ki tudnak küszöbölni egy az angolokéhoz hasonló jegyfiaskót. Botrányos, hogy míg emberek küzdenek és izzadt ujjakkal igazgatják a képernyőn az egeret, hogy aztán lemaradjanak minden jegyről, addig a lelátók nagy része üres.

Tegnap este amikor Gyurta Dániel (nem tom, lehet Daninak hívni?), világrekordot úszott, én is ott lehettem volna, ha a jegyek jobban meg vannak szervezve. A közvetítésben tisztán látszódott egy felsőbb lelátó, amin hatalmas részeken üresen álltak a kék-sárga székek. Nekem a rendszer 450 fontos jegyeket dobott ki, a legjobb kategóriás jegyeket. Ne mondja nekem senki, hogy a plafon alól éppen hogy kikandikáló székek voltak a 450 fontos jegyek...

A délutáni meccset nézem majd a BBC weboldalán, figyelek majd Gergeli Kisszre, Kászesre, Thomas Varga(s)ra és persze a többiekre is. Szurkolok nekik, hogy az eddigi két meccs után felálljanak és izmos felsőtestüket cukin fitogtatva olyan gólokat odarakjanak a románoknak hogy azoknak a gatyája leesik (és persze aztán őket is alaposan megnézzük majd a kolléganőimmel).

Pedig a magyar csapat szereplését még ki sem fejtettem igazán, de majd talán hamarosan.

Jelentkezés az Olimpia fővárosából

Egyetlen meccsre/versenyre sem jutottam ki. Eleinte nem is terveztem, mert felültem a riadalomkeltésnek, hogy mekkora tömeg meg katasztrófa lesz, meg hogy úgyis képtelenség jegyet szerezni.

Nem tudom hogy mennyire jelentek meg az alábbi dolgog a magyar médiában, de íme pár dolog amit én itt tapasztaltam:

• Már legalább egy éve megy a félelemkeltés, hogy mekkora zsúfoltság lesz. Korábban már írtam róla hogy micsoda tömegközlekedési becslésekkel kényeztettek minket.  Pl hogy egy metróra akár 30 percet is várni kell.
• Hónapok óta elektromos táblák villognak akár Londontól 120 kilométerre is, hogy 'London 2012 avoid driving into Central London' (London 2012 tartózkodj London belvárosába vezetni)
• Jegyeket már rég árusítottak Németországban, amikor mi itt Angliában még csak vártuk, hogy a Visa kártyánkkal jelentkezhessünk a jegyek megvételének esélyére. Volt rá fél év hogy érdeklődésünket regisztráljuk, de mindenkinek fel kellett készülnie, hogy aki megnyeri a vásárlás jogát, annak a pénzt bármikor leemelhetik a kártyájáról. Még mielőtt az illető megtudná hogy mire kapott jegyet. Merthogy nem volt válogatás, volt aki evezésre jelentkezett Londontól nyugatra, de gimnasztikára kapott jegyet a kelet londoni arénában.
• A polgármesterünk hangosan ismételgette hogy jó buli lesz, mindenki maradjon szurkolni, fantasztikus hangulatot (meg agyontömött metrót és merev autós dugókat) ígért.
• Megindult az őrült nyaralásfoglalás. Aki nem akart menni, az is megy (pl mi), mert az idei nyár megrekedt valahol az Óceán felett (vagy a Kárpát medencében). Amúgy sem szokott bennünket agyonpirítani a nap, de idén a tavaszi szárazságot és locsolási tilalmat, vízkorlátozást másfél hónapos esőzés követte. Bármennyire is panaszkodtak otthon a fullasztó melegre, a hőségre, mindig megkérdeztem, hogy mennyire akarnának egy majdnem hat hónapos kora tavaszt? Amikor nyár derekán is még sálat tekernek a nyakukra és a kis csinos tavaszi pulóver már el is kopott, mert túl volt viselve...?
• A polgármester május végére már sorra adta az interjúkat, osztotta ki a sajtó nyilatkozatokat, kérte Londont hogy maradjunk. Ne menjünk nyaralni, ne hagyjuk itt ezt a történelmi időszakot, ne fordítsunk hátat a városnak pont akkor amikor a világ szeme rajtunk van. Nem hinném hogy a világ szeme pont engem figyel ahogy szardíniaként vagyok bepasszírozva a metróra és félájultan próbálok levegőt venni egy szurkoló sörös izzadtságszagú hóna alatt, vagy amikor a ledolgozott 9 órám után esernyővel nekiindulok gyalog, hogy csupán 3 óra alatt hazaérjek gyalog.
• Szóval Boris Johnson ide vagy oda, én bizony lecsaptam az akciós nyaralásra, mert egy olyan buli - amiről mindenki beszél, de engem érezhetően nem várnak, nem akarják hogy menjek - engem nem köt le. Sajnálom, mert nagyon, nagyon szerettem volna részese lenni, akár önkéntesként, akár nyitótáncosként, de a vele járó feltételeket (pl egy hónap szabi) nem tudtam volna vállalni.
• Aztán jött az Olimpiai Láng, itt ment el a munkahelyem előtt, lementünk és láttam csupán két méterről, és ott voltam és részese voltam... és kicsit elkezdtem sajnálni hogy kimaradtam. Elkezdtem jegyet vadászni, és néha azt hittem hogy sikerül, de végül sosem jött össze. Pedig nem csak napközben vannak versenyek, hanem este is. De nekem nem jutott jegy, sosem.
• Árakat tekintve: Szinte minden eseménynek 4-5 kategóriája van. A legolcsóbb 20 font (kb 7000 forint), a legdrágább 450 font (158ezer), ezek az úszás kategóriában voltak, de a torna is hasonló árakban mozog. Egyértelműen az éremosztós versenyek drágábbak, ott 30 fonttól indulnak a jegyek (10500). A maratoni futás, bicikli, triatlon, gyorsgyaloglás egyes szakaszai ingyenesen hozzáférhetőek voltak, de aki nézte a TVben, annak feltűnhetett hogy annyira nagyon sokan nem szurkoltak (mert mindenhol biztatták az embereket hogy a közelébe se menjenek semminek mert túl nagy lesz a forgalom). A záró ceremóniára próbáltam még jegyet venni, oda elviekben a legolcsóbb jegy 20.12 font volt (gondolom a 2012 miatt), a legdrágább viszont 1500 (525ezer forint). Naivan azt hittem hogy kimehetek kolbászolni az Olimpiai parkba de mint kiderült, az is csak jeggyel, 10-15 fontért (3500-5300 forintért) látogatható, és a kolbászolók száma is szigorúan korlátozva van.
• A szervezők szerint a jegyek osztatlan sikert arattak és minden jegyet eladtak. Ezzel szemben a fantasztikus nyitógála utáni első napon a lelátók szinte fele üres volt. Lord Coe faarccal bejelenttete hogy ez teljesen normális. Szerintem, és sokan mások szerint nem. Állítólag a szponzorok kegyeltjei nem utaztak el a mérkőzésekre. Ezek szerint a szponzoroknak teljes lelátókat adtak? Innentől kezdve ne is említsük a Cocaáékat, Samsungékat, BPéket és hasonlókat szponzorokként. Nekik csak elővásárlási joguk volt a jegyekre, amivel éltek és aztán pofa nélkül szartak bele hogy azokon a székeken üljön is valaki. Én meg internetes közvetítésben nézhettem hogy hogyan kapunk ki vízilabdában a montenegrói válogatottól.
• Azért vannak sokan (magyarok) akik kijutottak eseményekre, a facebookot elárasztják a magyar szurkolók helyszíni képei. A keserű pirula azonban ott van nekik is: egy 330ml-es sörért 4.20 fontot (1500 forintot), fél liter vízért 1.60 (560ft), egy hot dogért 5.90-et (2065 Ft) kell fizetni, de aki többre vágyik az készüljön fel a 7 font per adag (2500 forintos) árakra. A szervezők állítják hogy némely stadionba üres műanyag flakonokat be lehet vinni, és azt ott meg lehet tölteni az ingyenes ivókutaknál. Azt nem lehet tudni hogy melyik stadionokról van szó.
• Az egyetlen elfogadott bankkártya a Visa (akik büszkék rá hogy ők az egyetlenek...), de egyébként sok helyen csak készpénzzel lehet fizetni, és ha jól tudom a második napon bedöglött a Visa rendszere, így csak azok jutottak enni/innivalóhoz akiknél volt elegendő készpénz. Készpénz automata nagyon kevés van a méretekhez képest, és aki egyszer kitette a lábát a zárt parkból, az vissza aznap már nem mehet (hacsak nincs új jegye).
• Érkezéskor a szurkolóknak figyelni kell, hogy csak egy (kicsi) hátizsák legyen náluk. A biztonsági ellenőrzés a reptérihez hasonló, vagyis nem lehet 100mls nagyobb flakon senkinél (kivéve a vizes üveg), és természetesen külön dokumentumot adtak ki a bevinni tilos dolgok listájával is.
• Sporteseményünkre illik két órával előbb ott lenni, nem azért hogy a bemelegítést is lássuk, hanem hogy a biztonsági ellenőrzésen átjussunk.
• Szerencsére a késő esti meccsek után nem bonyolult hazajutni, a metrótársaság a szokásosnál jóval tovább járatja a szerelvényeket.
• Mindettől eltekintve így az Olimpia 3. munkanapja alapján elmondható, hogy a belváros üres. A sok fenyegetés, riadalomkeltés miatt a nem olimpiára igyekvők távol maradnak. A forgalom kisebb a megszokottnál, reggelente a metró normális üzemben működik. Esténként hazafele többen vannak, és hogy idézzek egy a peronon várakozó angol lányt: furcsa lehet itt lenni most egy olyannak aki nem beszéli az angolt. Az összes bemondás, tábla és figyelmeztetések angolul vannak, honnan tudják az angolt  nem beszélők hogy hova kell menni?

Sehogy, de ahogy nézem elég jól követik a tömeget!



Kihagytam valamit? Van hozzáfűznivalód? Cáfolnál? Szólj hozzá!

OLIMPIA!

Épp a Hyde Park mellett üldögélünk. Az ablakon beszűrődik a Duran Durantól a Say a Prayer, szakad az eső, és az égen elhúzott a Red Arrows csapata, piros, fehér és kék füstöt hagyva maguk után. London készen áll az Olimpiára.

Éljen!

Az Olimpiai helyzet fokozódik

Idézet a BBC news oldaláról:

Három, Newcastle Olimpiai helyszínen dolgozó embert letartóztattak bevándorlási vétségek gyanújával.

Nem elég hogy illegális bevándorló valaki, de még van orcája elmenni dolgozni egy Olimpiára? Ezen már tényleg csak nevetni tudok, hát ide jut a bürokratizmus? Annyi paprírt kérnek mindenhonnan mindenre hogy véletlenül kimarad egy aprócska dolog, mint mondjuk az útlevél leellenőrzése.

Persze lehet hogy az egész egy fatális tévedés és a dolgozók mehetnek vissza a munkahelyükre hamarosan. De azért mégis, elgondolkoztató. Pár napja egy 11 éves kisfiú egészen Rómáig jutott ellenőrzés nélkül, a kissrác meglépett anyukája mellől, kigyalogolt a  manchesteri reptérre és ott 5 biztonsági pontot megúszva feljutott az első gépre ahova a lába vetette. Már félúton voltak amikor a többi utas elkezdte keresni a szüleit, és a pironkodó kapitány kénytelen volt jelenteni a potyautast. Liam még külföldön sem járt sosem, most is csak bánatában ment világgá egy rosszul sikerült úszásóra miatt.

Nohiszen.

Egyébként az eddigi három napos jó időt most mosta le épp az eső, a páratartalom akkora hogy szinte öntisztítók vagyunk.

Marble Arch 2012 Július 26 (felhívom a figyelmet, hogy a szökőkútban labdáznak a srácok)

Ma pedig ez a látvány tárul elénk:

Marble Arch 2012 Július 27, háttérben egy Olimpiai VIPeket fuvarozó BMW

A, IA, PIA, IMPIA, LIMPIA

2012 Július 26, 15 óra 4 perc, London. Süt a nap. Annyi fok van mint amennyi az elmúlt 2 hónapban összesen. A Hyde Parkban már beindult a koncert, várják az Olimpiai lángot ami este 7-8 óra fele érkezik a koncert zárt területére, hogy ott is begyújtsanak egy újabb üstöt a 30. Olimpiai Játékok kezdetéért.

A Tower híd karikáit viszik fel a Temzén (2012 Február)

Lassan engem is elragadott az izgalom. Bármennyire is húztam a számat a kellemetlenségek miatt, a héten ez megfordult. Én is itt fizetek adót, az én adómból is megy ez a cécó. Szóval ennyi erővel akár jól is érezhetem magam, főleg mielőtt indulunk nyaralni jövő héten.

foto Bettor

Nemsokára lesz 10 éve hogy itt vagyok, és micsoda ünneplés van! 2002-ben még az EUba lépés is egy távoli álom volt, 2005-ben meg hihetetlen gondolat hogy valaha egy olyan városban lesz Olimpia amit én oly jól ismerek. Akkor még nem gondoltam hogy még most is itt leszek. Most, itt, 15 óra 9 perckor. Másfél óra és a munkahelyemhez egészen közel jön az Olimpiai láng. A világ szeme Londonon. Én meg itt vagyok a város közepén. Felfogni is furcsa.

foto Ibtimes

Az izgalmak ellenére is nehéz elfelejteni hogy mekkora tömegeket várnak. A metrótól nagyon tartok, de talán - mert jó idő van - nem lesz olyan vészes, de továbbra is becsülöm az angolok higgadtságát hogy az angol nyelven kívül semmilyen más idegen nyelvet nem használnak az információs táblákon.

Aki nem tud angolul az nehézségeknek néz elébe, ha nincs felkészülve igazán.

Az állomásokon egyértelműen ki van listázva, hogy melyik sporteseményhez melyik állomásnál kell leszállni. Angolul. Tehát akinek jegye van annak utána kell néznie hogy angolul mi a sport neve, mert elmutogatni nem lesz idő és hely...

Metróztam már Párizsban, Brüsszelben és Budapesten. A háromból itt van a legnagyobb hálózat, és szerintem a legjobban kitáblázott és a legszebben berendezett is. Amikor itt metrózunk, mindig csak meg kell nézni a peronon a táblát. Felül van az állomás ahol vagyunk, és alatta kilistázva hogy mik a következő állomások. Vannak kihívások azért, pl amikor elágazik a vonal, de a lényeg hogy mindig megkeressük hogy melyik a mi célpontunkhoz legközelebbi végállomás (pl a District Line-on ha Southfieldsbe, a Wimbledon Tenniszklubba akarunk menni, akkor a legközelebbi végállomás Wimbledon, tehát arra a metróra kell felszállni ami Wimbledonba megy) és már sínen is vagyunk.

Vannak persze íratlan szabályok, amiket a biztonság kedvéért én rögzítenék írásban. Kicsit összeszedetlen a lista, de a lényeg lejön:

1. Amíg a térképpel konzultálsz akárhol a metróállomás területén, mindig ügyelj arra hogy ne legyél útban
2. Hátizsákot  vedd le, főleg a túrazsákot (némely retikül is ide sorolandó)
3. A Babakocsi nem bozóttörő masina. Ne azzall túrj le magad elől mindenkit mert meglásd, babakocsistól valaki véletlenül felrúg. Nem direkt (jobb esetben), de ha útban vagy és lassan haladsz, magadra vess
4. A fenti pontból következik, hogy ha te sétálni akarsz, vagy a párod kezét fogni, akkor a falhoz közel tedd. Ne kolbászoljatok összefonott ujjakkal a keskeny alagút közepén, mert valaki előbb utóbb a sarkatokra lép. Mi Londoniak szeretünk nagyon sietni, valóságos gyalogversengés folyik az alagutakban. Tudjuk hogy hova kell beszállni a szerelvénybe hogy a célpontunknál a kijárathoz a lehető legközelebb tudjunk leszállni és minél előbb friss levegőre jutni
5. A mozgólépcsőn mindig állj jobbra. Nem balra, nem középre, jobbra. Ha nem a menetirány szerinti jobb oldalon állsz akkor ne csodálkozz ha kapsz egy véletlenszerű medvepuszit. Vagy egy aktatáskát. Vagy csak vesénváglak a táskámmal, mert megpróbállak kikerülni. Stand on the Right!
6. Gyereket mindig magad előtt vezess! Nem is részletezem hogy miért, de elhiheted hogy fontos megjegyezni ha leírom. Libasorban közlekedjetek.
7. Kistestű kutyát fogd az öledbe (ha már egyszer azzal kínzod hogy Olimpiára hozod)
8. A londoni metró számtalan szuper fotótémát kínál. Fotózz nyugodtan, sőt biztatlak rá, de figyelj arra hogy ne használj vakut. Az tilos. Ne fotózz emberek arcába. Az pofátlanság. Miközben fotózol, ügyelj hogy ne akadályozd a forgalmat. Elég egy ember vagy egy táska hogy gyalogosdugó alakuljon ki!
9. A peronokon a sárga vonal a te biztonságodat szolgálja. Ne várj a metróra a sárga vonalon túl. Vannak akik megteszik, ő dolguk. A metró sínekben több ezer volt csörgedezik, ha ráesel neked már mindegy, de az összes többi utazó napját tönkrevágod, mert mire fellapátolnak a sínekről addigra már mindenki lekéste a sporteseményt (vagy bepisilt a szerelvényben várakozva). Ne locsolj vizet se a sínekre mert úgy is utolérhet a bzz bzz!
10. Amikor csipog a metró ajtaja az azt jelenti hogy be fog csukódni. Turistaként ne szórakozz azzal hogy megpróbálsz beugrani, mert ha fejjel esel a zárt ajtónak, bentről a londoniak csak röhögni fognak rajtad, te meg égni fogsz. Légy szíves a csipogásnál állj félre, hogy a több rutinnal rendelkezők milimétereket kihasználva probléma nélkül beugorjanak.
11. A metróban mindig úgy illik állni hogy másnak is jusson hely. Ez az ittenieknek sem megy mindig. Ilyenkor az újonnan érkezők csak simán betolják az illetőt a szerelvény mélyére. Az rondán, sértődötten néz körül, de senki sem sajnálja. Előfordul, hogy az önző disznó pont überudvariasokkal van körbevéve. Ilyenkor az überudvariasakat is be lehet tolni. Akkor nem furakszunk ha nincs hely. Legalábbis én...
12. Leszálláskor udvariasan, de határozottan szólj ha leszállnál. Ne akarj kepeszteni rögtön az előző állomás elhagyása után. Ráérsz akkor felállni vagy ficeregni amikor már bent van az állomáson a vonat.
13. Víz legyen nálad. Mindig.
14. Ha rosszul vagy, ne metrózz. Ne rókázz le senkit. Ha mégis jön a róka, akkor készülj fel zacskóval. Egyszer láttam egy lányt aki akkora taccsot kirakott hogy nem győztek arrébb ugrálni az emberek. Nem volt kellemes hányásszagban utazni.
15. Ha terhes vagy, idős, vagy csak nem megy az állás, akkor jó ha tudod hogy az ajtók melletti ülések az olyanoknak van fenttartva mint te. Ha nem adják át a helyet neked, csak mutass rá a jelre az illető mögött. Inkább követeld ki a helyedet, minthogy rosszul legyél és 14-es pont legyen! Ha te is állsz és látsz egy terhest/időst aki nem kap helyet, jelezz az ülőknek - nem biztos hogy önzők, de lehet hogy nem látják.
16. Ha többen utaztok, mindig beszéljétek meg hogy hova mentek, melyik állomásnál fogtok leszállni. Ha valamelyikőtök nem fér fel a vonatra, vagy véletlenül egyel korábban leszáll, vagy túlmegy, akkor mindig egyezzetek meg hogy hol találkoztok. Pl ha beszálltok A állomáson a 3-as kocsiba a 2. ajtónál, de a csapatból valaki leszakad, akkor ti a megbeszélt célállomáson leszálltok és ott ahol vagytok megálltok (a padnál vagy a falhoz közel). A londoni metrókon nagy részben nincsen térerő, a mobilok nem működnek. A vészféket ezért ne húzd be, mert ez is irdatlan késéseket tud okozni.
17. Amikor belépsz az állomásra, a jegykezelő gép jobbkezes. Vagyis jobb oldalon csippantasz be az Oyster kártyával és jobb oldalra dugod be a papírjegyet is. Ezeknek a kapuknak 'szeme' van. Amikor nincs semmi a szem előtt, akkor nyílik ki a kapu, és addig nyitva van amíg a másik oldalon levő szem nem érzékeli hogy ott állsz előtte. Jegyed/kártyád érvényesítésekor ügyelj, hogy a szem előtt ne legyen semmi és a kapu gond nélkül kinyílik. Ha bénázol, vagy engedsz a tömeg nyomásának és beljebb állsz mint kellene, a kapu nem fog kinyílni.
18. Léteznek nagyobb kapuk is, de ezek lassabban nyílnak. Ha nem tudod őket használni, mert gyorsabb a sima kapuhoz a sor, akkor figyelj hogy a bőröndöt, szatyraidat (totyogós gyerekedet) magad előtt vezesd be, hogy ne csapódjon rá a kapu az értékeidre. Engem egyszer vágott pofán egy ilyen kapu, letört a körmöm és még rohadtul fájt is. Ezek a kapuk erősek. Ha beragad a táskád, akkor kérj segítséget az állomáson dolgozóktól (egy HELLO? HELP! EXCUSE ME! bőven elég lesz), de ne rángasd a cuccodat, mert a cuccod fog pórul járni!
19. Ha oysterrel utazol mindig ügyelj rá hogy be és ki is csippants. Ha nyitva van a kapu, ne bújj át rajta csippantás nélkül, mert a legdrágább jegy ára lesz a büntetésed! Ki akar másfél font helyett négyet fizetni?
20. Ismerkedj  a good service (göd szörvisz), minor delays (májnor diléjz), severe delays (szever diléjz) és suspended (szüszpended, szüszpendid) kifejezések kiejtésével. Ezek jelentése sorra: normál üzemmód, kis késés, nagy késés, járat felfüggesztve. Utóbbi kettő nagyon macerás, nem árt másik útvonalat keresni. Minden bejáratnál van ingyenes metrótérkép, nem árt ha van kéznél egy-egy.
21. Fogd a térképet és Gyalogolj! Sok belvárosi állomás sokkal közelebb van egymáshoz felszínen mint gondolnád. Készülj fel térképpel, és gyalogolj felszínen, vagy használj buszt, az olcsóbb mint a metró, de ez már egy másik fejezet.

Remélem ez hasznos beszámoló volt.

Most 16 óra 9 perc van, és a láng közeleg! Lehet hogy látni fogom közelről az Olimpiai Lángot a több hónapos vonulás utolsó előtti napján???

Hamarosan meglátjuk. Addig is küldd el ezen cikk linkjét annak akinek szerinted szüksége lehet rá!

Sikerült!!! Az Olimpiai Lángot éppen Lois Roche viszi, az Arsenal női ifistája.

Olimpia Londoni Szemeimmel

Londoni magyar vagyok.

És kicsit puffogok az Olimpia miatt. Pedig hogy vágytam rá mindig is! Annyira messzinek tűnt még az elején. 2005 óta ezen zümmög a város (a jog elnyerése utáni napon először azt hittük, a terrortámadás azért van mert egyesek nem örültek velünk), de mostantól még jobban felerősödött a hang. Már nincs is fél év...

Azt hiszem, sokat fogok még dünnyögni írni a 2012-es Olimpiáról. Hiszen, ez egy fantasztikus lehetőség. Abban a városban élek, ahol olimpia lesz. A lakhelyünktől egy állomásra, vagy gyalog negyed órára lesz a tenisz. Teli lesz sportrajongókkal London és a vidék. Állítólag, egy hétre annyiért lehet kiadni egy lakást, amennyiért normális esetben egy hónapra. A GDP megemelkedik majd. Dőlni fog be a pénz a város kasszájába. London két plusz két hétre a világ közepe lesz.

Csakhogy a londoniak többsége menekülni akar. Először is, az utak amúgy is szűkek, nem véletlenül vezették be a dugópénzt (congestion charge). De most még ezek nagy részét lezárják, hogy csináljanak belvárosi olimpiai autópályákat (olympic highway) hogy a sportolók gond nélkül odaérjenek a helyszínekre. Meg az edzők. Meg a VIP-k. Aztán kiderült hogy ezeket az utakat a fő támogatók (pl coca cola) és azok csókosai is használhatják. Vagyis az eredmény ugyanaz, a sportoló ugyanúgy nem ér oda. (Csodálkoztok hogy az itt lakók nem érzik úgy hogy azok után hogy a jegyekkel jól kijátszották őket, nem akarnak részt venni az egész hajcihőben?)

Aztán jön a metrórettegés. Többször is meséltem már, hogy Londonban reggel munkába jutni és este onnan haza nem egyszerű, igencsak passzentos mutatványok vannak néha, és hatalmas tömeggel kell megküzdeni. Hiába lesz az Olimpia nyáron, így is (márelnézést, de) kurvasokan  leszünk. Én meg be vagyok szarva hogy összetaposnak vagy préselnek olyanok akik egy vagyont adtak ki a jegyükért és éppen oda akarnak érni kapunyitásra.
Erre kitalálta a polgármester hogy gyalogoljunk munkába (anyád. 10 kilométer csak oda!) Aztán jött hogy á, nem kell végig gyalogolni, csak mondjuk pár metróállomást. Ez is jó, mert ha reggel egy állomást vissza kell gyalogolnom, akkor az 2km, aztán hazafele megint séta egy állomással előbbre (mert a megszokott állomás a várható tömeg miatt csak kilépésre lesz nyitva), ami egy újabb km-t jelent.
Azt említettem hogy legrosszabb becslések szerint kb fél órát kell majd várni hogy egy metróra felférjek?

Reggel gyaloglás másik állomásra: 20 perc
Metróra felfurakodni: 30 perc
Menetidő átszállásig: 30 perc
Átszállás: 30 perc
Utazás munkahelyig: 10 perc
Munkahelyig: 5 perc
125 perc (jelenleg 45)

Este gyaloglás másik állomásra 15 perc
Metróra felférni: 30 perc
Átszállásig: 10 perc
Átszállás: 30 perc
Utazás befejeztéig: 30 perc
Hazaséta: 10 perc
125 perc (jelenleg 45)

Persze mindez csak akkor működik majd ilyen gördülékenyen, ha nem lesz jelzőrendszer meghibásodás, vagy hasonló (haha, lesz. Mindig van).

A héten már újabb javaslatok érkeztek a városvezetéstől, pl dolgozzunk otthonról (megint az alacsony beosztásúak szívnak), menjünk haza később (mondom én!), biciklizzünk (tömeges öngyilkosság, még normál közlekedésnél sem, nem amikor a fél város le van zárva!) de bármit csinálunk, NE menjünk el az országból.

Gondoltátok volna hogy a felmérések szerint londoniaknak csupán KETTŐ százaléka várja az olimpiát? És hogy legalább 70%-a próbál menekülni? Én menekülnék is meg nem is. A tömeget nem kívánom, de kíváncsi vagyok a hangulatra. Utazásra esélyem sincs, a repjegyek és nyaralások ára igencsak felment. Maradunk tehát Londonban az Olimpiára, és reméljük hogy szuper idő lesz majd és a parkok teli lesznek Londont és sportot imádó turistákkal.
...És remélem hogy a főnököm megengedi, hogy pár napot otthonról dolgozhassak, még akkor is ha az egyik legkissebb szemcse vagyok a munkahely gépezetében.

Ámen.

(További Olimpiai Pletykákkal hamarosan jelentkezem megint!)

Színes Hírek Londonból - Vegyesen

Annyi minden történik az uborkaszezon közepén, hogy azt sem tudom, mit fejtsek ki igazán.  Úgy döntöttem, hogy semmit, de ha valamire igényetek van, akkor jelezzétek, és boldogan kifejtem hosszabban is:

Leárazások: Lassan véget érnek a 2011-es nyári leárazások. Már csak az igazán szerencsések találnak használható ruhát, az üzletek FINAL SALE sarkai rosszabbul néznek ki mint egy turkáló bálabontáskor. A boltokból ürülnek ki a pántos felsők és lenge szoknyák (amik egy olyan nyár kellékei, ami itt nincs), és a vállfákon megjelentek az idei ősz színeiben pompázó pulóverek és kabátok. 


Én azt hittem be sem zárt a Selfridges Karácsonyi osztálya

Indul a Karácsony: A Harrods és Selfridges (presztízs) üzletek 150 nappal karácsony előtt megnyitották az ünnepi részlegeket. A cinikusok legnagyobb döbbenetére a Selfridges a nyitás napján 2000 darab díszt adott el. Ez nem azért van, mert az angolok ennyire karácsony-őrültek lennének. A két említett üzlet azzal indokolta a döntését, a muszlim hívők bár nem ünneplik Jézus születését, de a vallásuk szerinti legnagyobb ünnep idején szeretik a házukat karácsonyi díszekkel ékesíteni. Azt nem tudom hogy ebből mi igaz, de a ramadám hamarosan kezdődik, és a két bolt egyáltalán nem akarja, hogy (tehetős) vásárlói üveggömbök nélkül maradjanak. Ha nem lenne elég a Harrods és a Selfridges fantasztikus kínálata, akkor a karácsonyi dekorra vágyok ugorjanak be az ország több pontján található Karácsonyi Boltba (The Christmas Shop). A láncolat egész évben nyitva tart, így az ide érkező turistának sosem kell lemondania a londoni karácsonyfadíszekről! Ha valaki a Harrods felé jár, az feltétlenül ugorjon be egy Karácsonyi Fagyira. Tizenkét íz közül lehet választani, például: tojáslikőr, forraltbor, aszalt gyümölcsös pite (mince pie)... és kelbimbó.



London Olimpia 2012 - már a reggelim is készül... (nem én rendeztem így a kanálba!)

Visszaszámolunk - London Olimpia 2012: ó igen!!! Most már tényleg visszaszámolunk! Az újságok már egy hete állítják hogy egy év múlva kezdődik a banzáj, de hivatalosan tegnap volt a 366. nap. Vagy ma...? Mindegy, a lényeg, hogy amíg az itt élőkre (beleértve engem is) pánik tör rá, ha eszébe jut a kifejezés: Olimpia idején dolgozni menni, addig a városvezetés szembogarai fontjellé alakultak, és látszadra kellemes zsibbadás van a testükben, miközben a speckó olimpiás szuvenírek elárasztják a piacot. Gumicukortól kezdve alsógatyán át a limitált szériás (? - nem minden limitált szériás az olimpiai szuvenírek között?) angol zászlós taxi formájú porfogó levélnehezékig minden van. Ja igen, a polgármesterünk, Boris Johnson javasolta, hogy aki az olimpia idején van olyan bunkó hogy olimpia nézés helyett dolgozik, az menjen gyalog, hogy ne foglaljon feleslegesen helyet a szardíniával tömött metrókon/buszokon/vonatokon. Az utakat lezárják, hogy a sportolók és a VIP-k gyorsabban érjenek ki az Olimpiai Faluba (ami még mindig nincs kész, de a görögök óta tudjuk, hogy kész lesz amikorra kell). Egyúttal felkért mindenkit a városvezetés, hogy ne meneküljünk el Londonból a rendezvény idejére. Pedig én menekülnék boldogan, de nem jár annyi szabadság, hogy menekülhessek. Azt is hozzátenném, hogy a William és Kate esküvőjére a repjegyek majdnem megháromszorozódtak (teljesen mindegy hogy az miatt jöttél vagy mentél volna el). Csak halvány elképzeléseim vannak a jövő nyári jegyeket illetően. Hozzátenném, amennyiben a MOB olvassa a blogomat, jelzem, hogy szívesen segítek a sportolók londoni kalauzolásában, zászlóvivésben, integetésben, stb.

Egy falat Olimpia Wenlock és Mandeville - nagyon finom gumicukor!

Királyi esküvő: az elhivatott turisták október elejéig megnézhetik azt a  ruhát, amit Cambridge Hercegnője viselt Április 29-én. A menyasszonyi ruha az évente pár hónapra nyilvánosság előtt megnyitott Buckingham Palotában tekinthető meg. A sorok egyelőre kígyóznak, de pár héten belül szerintem csillapodik majd a tömeg, és a körülbelül 5500 forintos belépőjegyet megváltók nyugodtan szemlélhetik az esküvői buli színterét, és elképzelhetik, ahogy a fiatal William és Harry csúszkálgatott a fekete-fehér járólapon, miközben a nagyi puffog, hogy megint políroztathatja a korlátot (egészen biztos vagyok benne hogy volt ilyen eset, kellett lennie!).

Canongate Kirk Templom, Edinburgh

'Királyi' esküvő: William és Harry unokatesója (Charles húgának második gyereke, a Királynő második unokája), Zara Phillips holnap férjhez megy. Az elismert lovaglónő (ugye így hívják azokat a nőket akik hivatásosan lovagolnak?) és rögbis vőlegénye, Mike Tindall szűk családi körben mondják ki az igent. A szertartás helyszíne a világoskék padokkal ellátott Canongate Kirk templom Edinburgh-ban. A pletykák szerint Zara anyukája megjegyezte Mike-nak, hogy az orrát egyenesítse ki az esküvő előtt, és Chelsy (Harry számomra felettébb unszimpatikus barátnője) nem megy az esküvőre. A királyi szó azért van idézőjelben a címben, mert Anne hercegnő a gyerekei születésekor visszautasította az azoknak járó titulusokat. Tehát Zara és Peter bár királyi rokonokkal rendelkeznek, ők maguk nem számítanak annak.