A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Munka Angliában. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Munka Angliában. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. február 16., szombat

Bepöccentem

Basszák meg a magyar politikusok. Nem a mostaniak, hanem az összes, (legalább)a rendszerváltásig visszamenőleg. Egy angliai magyar nyivákolása következik.

Én a kis józan paraszti eszemmel nem tudom felfogni hogy a magukat befolyásosnak gondoló - valójában apró szemétdomb tetején kurkászó - kis mitugrász egyetemről parlamentbe ült pócok (mindenki döntse el hogy melyik milyen póc) pofa nélkül behazudják hogy az egyetlen vagyonuk egy rozsdás wartburg a kert végében. Tényleg azt akarja mondani hogy elhiszi a nép (akinek az adójából ő vette a rozsdás vareszt) hogy a félig rosszul szabott pierre cardin öltönye többet ér mint a kocsija? És tényleg a magyar állam, az adóhivatal, a polgármesteri hivatal, a besúgó hivatal, a szomszéd  Juli néni, de még az aktuális miniszterelnök is rábólint? Mi van itt kéremszépen?! (Építkezés. Felcsúton. Bazi nagy stadion. Hogy nem tudod hol a pinyóban van Felcsút? Én sem. De még csak meg sem akarom nézni. Mert épp elég hogy a magyar nemzet által megválasztott párt betegesen hataloméhes miniszterelnöke onnan származik. Fel is út, le is út...)

Ilyesmi híreket olvasok a neten. Miközben párhuzamosan ezzel jönnek a hírek hogy kik cigányoznakzsidóznak és mennyire. Mintha ők nem lennének emberek és mintha a saját szomszédságában nem tudna mutatni mindenki legalább öt olyat akinek esze ágában sincs elmenni dolgozni. (hangsúlyozom, aki direkt nem akar dolgozni menni)

Dúl a rasszizmus Magyarországon, divat lett nyíltan ujjal mutogatni mindenki másra, és feltételezem hogy Fazekas Mihály Lúdas Matyi verse 2013-ban bizony nem jelenhetne meg. Pedig Matyi is cigánygyerek volt, és bár (khm, khm) lopott is, csalt is, a szíve mégis jobban a helyén volt mint mondjuk a Döbröginek.

Azt hogy Magyarország lassan Döbrögikkel van tele senkit sem lep meg.

Hanem az utóbbi időben egyre többet hallom hogy bennünket külföldi magyarokat megfutamodó beszariaknak, disszidánsoknak vagy éppen 'elkényelmesedett kis hülyéknek' tartanak. Legutóbb Presser Gábor adott egy interjút amiből az index azt emelte ki hogy Pressert kirázza a hideg a külföldre települő magyarokról. Lassan nyílt utálatnak van álcázva az irántunk érzett irigység...

Elsősorban az angliai magyarokról beszélek amikor az mondom hogy vannak olyanok akik tényleg politikai menekülteknek vallják magukat (na ők azért körülnézhetnének Szíriában vagy Afrikában), de a többség azért jött ide amiért Csollány Szilveszter is ment Izlandra: a biztos megélhetés miatt. Vagy mint én, aki jött nyelvet tanulni, aztán kíváncsi lett, megtetszett és maradt végül rádöbbent hogy már nem tud hazamenni.

Nem akar kacsalábon forgó palotát akar magának minden külföldre induló. Elmúltak már azon idők amikor mindenki gyors meggazdagodás érdekében minden szaros munkát elvállalt és minden pennyt félrerakva két év megfeszített tempó után hazatért szülőhazájába, hogy ugyanazt a szart kapja hazájától mint előtte, csak a segge alatt van egy kifizetett panellakás (ami igenis nagy szó, de attól függetlenül még kapja a pofonokat rendesen). Mert a két év alatt a többség rájön hogy lehet élni máshogy is, nem az elitnek jár ki az új ruha, az étterem, az utazás, hanem az átlagpistának is, akinek igényei párban vannak a fizetésével.

Ezt mi magyarok egyébként nagyon jól csináljuk, a legtöbben nagyon jól be tudjuk osztani ami van.

Legalábbis eddig ez így volt.

Az új tendencia azonban mást mutat, egy sokkal sokkolóbb, lerombolóbb képet.

Szarban van a haza.

Azzal hogy mi eljöttünk otthonról, nagyon sok dologról önként lemondtunk. A havas teleket követő illatos tavaszról. A meleg, napos nyári napokról. A hamisíthatatlan vasárnapi ebédekről. A szoros családi és baráti kapcsolatokról, a megasztár fos műsoráról és még sorolhatnám. Ahhoz hogy tudjunk félretenni, másokkal osztjuk meg otthonunkat (ha úgy tetszik bazi nagy albérleten osztozunk vadidegenekkel) és szépen lassan, de haladunk előre. Az itteni államnak nem érdeke hogy az utolsó fityinget is kiszedje a zsebünkből, de helyettük ezt megteszi a Magyar Állam és a magyar politikusok.

Értetlenül állok a hírek előtt hogy a tanárok jövedelmét csökkentik. Hogy egy nővér kevesebbet keres mint egy kukás. És olyan kurtítások vannak a bevételeken hogy már nyögni sem tud az ember és ha már a szőnyeget is kiszedték alóla akkor nincs ki segítsen, csak a külföldi magyar. Adott esetben én pl be vagyok szarva hogy mi van ha bevállalunk egy gyereket és kiderül hogy az otthoniaknak szüksége van ránk? Legyintsünk - mint az orbánék - hogy ugyan, meg tudtok élni havi negyvenezerből is?!

Sokan, sokszor említették már hogy előbb utóbb a viktorék megoldják hogy megsarcolják a külföldi magyarokat. Most megoldották. Még egy kis adó, még egy kis járulék, munkahelyet váltani (vagy megszűnés után újat találni) lehetetlen, dögöljetek éhen kedves állampolgárok, nekem kell a pénz a felcsúti stadionra.

Én mindenkinek azt mondom hogy tanuljatok nyelvet és menjetek. Nem kell hazáról beszélni ha az nem ad neked semmit, csak elvesz tőled. Imádom a Balatont, a Cseszneki Várat, Veszprém, Győr és Tokaj környéke gyönyőrű, de az egészet elrontja a kurva politika.

Szüleim generációja egy elveszett nemzedék, évekig építették a kommunizmust (nem mintha akarták volna), majd évekig próbálkoztak a kapitalizmus építésével de 2013ra mindenki seggre került aki 1995-re nem tudott meggazdagodni.

Az én generációm (a harminc évesek) megosztódik, van aki boldogan él otthon - valószínűleg az ő szülei a 95-ös határvonalat egész jól bírták akkor - és van aki boldogan hagy hátra mindent. A nálam fiatalabb generáció pedig - nekem olybá tűnik - hogy lemond mindenről, magáról és egy szebb jövőről. Vajon ők lesznek-e azok akik bevallják hogy audijuk van és nem wartburgjuk? Vajon ők lesznek-e annyira tökösek hogy a vízfejű parlamentet lecsökkentsék a nemzet nagyságának megfelelő arányokra?
Vajon ők lesznek-e olyan munkáltatók hogy pozíciójukat nem kihasználva tényleg autópályát építenek, vagy éppen 50-en felülieket is munkába felvesznek?

Vagy kialakul egy apatikus nemzet, ahol a gazdagság-szegénység ollója olyan nyitott lesz mint Brazíliában és az Alföld egy bazi nagy favella lesz?

Utálom a magyar 'vállalkozó' kifejezést. Már a nevében is benne van hogy kis kalandor hülye aki azt hiszi hogy kitörhet a szarból (hah! Pedig mennyire nem). Az angolban a kifejezés self employed, vagyis önmaga alkalmazottja. Mennyivel találóbb kifejezés!

Végül: továbbra is ámulattal nézek hogy Veszprémben képtelenség elhelyezkedni irodában, tisztességes feltételek mellett. Ahol nem vágják az ember arcába az interjú végén hogy hát igen, a versenyképes fizetés havi 35ezer forint fix, a többi jutalék ami zepter edények és bioptron lámpák eladásából jön be, de eladni csak a főnök adhat el. Ha a főnök ilyen rendes akkor oldja meg egyedül az egészet.


Mi lesz veled Magyarország, mi lesz veletek magyarok?


UI: Csollányékat szeretettel várjuk Nagy Britanniában. Könnyebb a hazajutás Budapestre látogatni, fogorvosi asszisztensre mindig van szükség csak úgy mint tisztességes sportoktatókra.

2012. április 12., csütörtök

Another One Bites the Dust

Szó szerint: egy újabb porfogó...

Nem győzöm elégszer hangsúlyozni, hogy Londonban sem (Nagy Britannia más területein meg pláne nem) kolbászból van a kerítés, és a járdák sem arannyal vannak lekövezve.

Legújabb versenyzőnk mindössze hat nap itt lét után döntött úgy, hogy itt túl sokat kell küzdeni a talponmaradásért, komplikált bankszámlát nyitni, el kell intézni a hivatalos teendőket és ráadásul (ami a legszemetebb dolog az egészben), hogy a kalandornak magának (saját magának!) kell munkát keresnie.

Hősünk rögtön az első akadálynál elveszett.

Bárki legyél, bárhonnan is olvassál, az alábbiakat vésd az eszedbe, de jó mélyen:


Angliában NEM lehet középfokú nyelvtudás, és felsőfokú akarat, és mesterfokozatú rugalmasság nélkül munkát találni, és berendezkedni.

Ha valaki a fenti alapvető feltételeknek nem felel meg (kéretik szigorú önkritikát gyakorolni), akkor az inkább fizessen be az Easy, vagy más olcsóbb kategóriájú hostelbe, nyelje le a keserű békát hogy az itteni szállások ötször annyiba kerülnek mint Magyarországon, fogadja el, hogy a repjegy sincs ingyen (habár a Ryanair mostanában nagyon elérhető).
Inkább fizess ki 100ezer forintot egy hosszú hétvégére és ismerkedj meg a várossal, minthogy hidakat lángolva magad mögött hagyva idegyere, és aztán csorogjon belőled a sopánkodás, a kesergés és a 'bezzeg otthon ez mennyivel jobb' című unalmas monológ áradat, hogy aztán fejed vállaid közé húzva csillagászati összegekért vehess újabb repjegyet haza, hogy remélhetőleg csendben elhagyd az országot.

Ne felejtse el egy Kalandor sem, hogy a Magyar Nagykövetség egy diplomáciai jelenség, nem pedig rászorulókat előre nem megfelelően tájékozódóakat ingyen hazaszállítók.
Az itt élő és dolgozó magyarok ugyanúgy megküzdöttek mindenért, mint ahogy neked is kell. Bizonyos szintig természetesen segítjük egymást, de nagyon sokan lustán, vagy mások kihasználásának céljával érkeznek, ezért sokan elvesztettük a hitünket honfitársainkban.
Ha valakin látjuk az őszinte akarást, lehetőségeinkhez mérten segítünk. Ellenben ha te az első kezed ügyébe kerülő tv kapcsolóval hadonászol hogy mennyire szar itt élni, akkor inkább vegyél egy jegyet Budapestre, de csak oda (tőlünk szimpátiát úgysem nyersz. Mi már tudjuk hogy sokat esik és sokszor borús. Tudjuk hogy a bürokrácia itt is durva. Tudjuk hogy hangos. Tudjuk hogy sokan vannak, stb)

Végül egy mozaikszó kifejtve, hogy könnyebb legyen megtanulni az angliai egyszeregyet:
Legyen nyelvtudás
Óvakodj azoktól akik könnyű életet és kezdést ígérnek
Feltétlen akarjál sikeres lenni, persze normális léptekkel
Akkor se add fel, ha már hetek óta nem láttad a Napot a felhők miatt
Szeresd az új otthonodat, és az is szeretni fog téged

Hidd el, saját tapasztalatból beszélek!
Az Angliai (nem sopánkodó, panaszkodó) Magyarok nevében is köszönöm!


És most már sokkal, de sokkal jobban érzem magam! Örülök ha a segítségére lehettem bárkinek is! Puszcsi*

*ez egy új, 2011-es elköszönési forma, nemrég tanultam a facebookon egy fiatal ismerőstől. Tökéletesen ideillik. :)

2010. szeptember 23., csütörtök

'Ha énnékem sok pénzem lesz, felülök a repülőre...'

Miután megérkeztél Londonba és kicsinosítottad az önéletrajzodat az itteni normáknak megfelelően, akkor itt az ideje munkát keresni.
Felszolgálók, konyhai mosogatók étterembe besétálással tudják javítani az esélyeiket. Létezik rengeteg ügynökség, az órabér a minimálbérrel lesz egyenlő,  vagyis 6.5 font. Én anno dolgoztam Chelsea, Fulham és Tottenham meccseken is pultban. Bár borravalót egy kanyit nem kaptam, de mégis láttam testközelből egy csomó játékost, kettesben lifteztem a Mourinho-val, ott voltam amikor a Chelsea bajnok lett 2006-ban és találkoztam rengeteg jó fej emberrel (azt most inkább hagyjuk hogy Tottenhamben egyszer micsoda szupi ételmérgezést kaptam a dolgozói ebédtől). Ezek kiegészítő munkának jók, de nagyon sokszor vannak konferenciák és egyéb rendezvények a stadionokban, tehát elképzelhető hogy hétvégi felszolgálásból több is lehet.
Én így jutottam az első igazi irodai munkamhoz.

Iroda: aki igazán folyékonyan és nem nagyon durva akcentussal beszéli az angolt, annak nem lesz nehéz dolga, de ahány ügynökség és ügynök, annyi hozzáállás. Az első két temporary (ideiglenes) munka megszerzése nehéz, utána már menni fog a szekér. Eleinte 7, később akár 12 fontos órabérrel is számolhat egy recepciós, vagy adminisztrátor. Számvitelesek és titkárnők10 fonttal kezdenek. Az elegáns megjelenés elvárt, farmerrel simán hazaküldik az embert, még akkor is  ha az szoknya. Dolgoztam már olyan helyen is, ahol megadtak hogy fehér póló, V vagy kerek kivágással (de nem mély!), fekete nadrág és kerek orrú, trottőr sarkú cipő. Értem én a recepciósok ruházati elvárását, de amikor az ember épphogy elkezdett dolgozni, nem pont ez a legjobb kérés...

A nyelvismeretről

Már írtam hogy a magyarországi nyelvoktatás milyen minőséggel bír, de hozzátenném, hogy az ideérkezőnek érdemesebb angol nyelvet beszélő társaságban prőbálkozni, semmint a bérelt szoba süppedős ágyán törökülésben angol szótárat forgatni.
Bár már több, mint hat éve vagyunk EU tagok, a kelet európai akcentus még mindig nincs annyira elfogadva, mint az ázsiai, dél afrikai vagy afrikai. Ha javítani szeretnéd a kiejtésedet, akkor részt tudsz venni kurzusokon, amelyek azt ígérik hogy egy hétvége alatt megtanítanak a jellegzetes angol hangsúlyozásra és kiejtésre. A háromszáz fontos költségre pedig tekints befektetésként!

Az előző bejegyzésből kitűnik, hogy ez az ország nem a gyors meggazdagodás helye. Egy évre már nem éri meg kijönni, ahhoz, hogy a belefektetett energia és pénz megtérüljön, legalább kettő-három évre kell tervezni. De még akkor is kérdéses hogy a kitűzött célokat elérted-e.

Au-pair

Akinek van ideje rá, annak csupa szívből ajánlom az au-pair életformát. Ennek lényege, hogy a 27 évnél fiatalabb lány/fiú beköltözik az új családhoz és némi (heti 25 óra) gyerekfelügyelet, könnyű házimunka fejében kosztot és kvártélyt kap. Ja, meg minimális zsebpénzt (kb heti 60-90 fontot), ami ugyan sokra nem elég, de arra igen, hogy nyelviskolát fizessünk belőle és meglepjük magunkat egy-két dologgal.
Az au-pairnek van ideje napközben házon kívül munkát vállalnia, például vasalásért, takarításért óránként 10 fontot szoktak fizetni, készpénzben. Esténként pedig van lehetőség másoknál baby-sittelni, ez manapság ha jól tudom olyan 7-9 fontos órabérrel működik.
Vidéken szoktak adni autót is az au-pairnek, amit a sajat szabadidejében is használhat. Miután túl vagy az első vezetési sokkon, hidd el, nagyon jó!
Még itt megemlítem hogy léteznek még au-pair plus-ok, akik heti 30-35 órát dolgoznak (70-100 fontért), mother's help-ek, akik kisbabás helyekre mennek dolgozni, de inkább a házimunkán van a hangsúly (illetve bármin, amivel segítesz az anyukának, a fizetés a ledolgozott óráktól függ). A nanny az a főállású dada. Nem takarít, nem vasal, maximum elpakol a gyerekek után. Elsősegély vizsga és angol erkölcsi bizonyítvány kellhet (a magyar semmit sem ér, mert magyarul van!), a gyerekek 1-5 évesek és a munkanap reggel 7-kor is kezdődhet és eltarthat este 7-ig is. A fizetés viszont kiváló, a bentlakásos nanny hetente 300, a live out hetente akar 500 fontot is megkereshet. A nannyk már a saját adózásukért felelősek, de nagyon nem találkoztam még egyel sem, amelyik éppen a könyvelőjéhez igyekezett volna... Londonban gyakran találkozom kint lakásos au-pair hirdetésekkel is.

Miért jó au-pairnek lenni?
  • mert megismered az ország működését, és anélkül próbálgathatod a szárnyaidat hogy óriási összegeket veszítenél
  • mert létezik nyári au-pair is
  • mert le lehet szerződni akár egy iskolai évre is (szeptembertől július elejéig)
  • mert a család segít bankszámlát nyitni
  • mert a család tud adni angol referenciát
  • mert a család segít az angolodban
  • mert van egy biztos hely az új idegen helyen
  • mert úgy tanulhatsz angolt, hogy foglalkoznod kellene a megélhetési problémakkal
  • mert kis szerencsével a család elvisz magukkal nyaralni (engem sose vittek, de én sosem voltam egy helyen olyan sokáig)
  • mert au-pair munkát találni viszonylag egyszerű, igény is van rá, és a közvetítés ingyenes (ha egy magyar cég pénzt kér tőled, azt kerüldd el messzire!)
  • mert fiúk is csinálhatják, sőt! Ismerek olyan családot akik kifejezetten fiú au-pairt kerestek a kissrácok mellé
Ha a pároddal együtt szeretnétek Angliába jönni, akkor ajánlom a Live in Couple munkakört. A lányok általában takarítana, gyerekre vigyáznak, azokra főznek, a párjuk addig kerítést fest, kutyát sétáltat vagy más, hasonló 'férfias' munkát végez el. Ezek az állások többnyire vidéken vannak, szinte mindenhol adnak autót a párnak. Gyakran kapnak egy kis házat is, meg külön hozzájárulást a számlálhoz, és bevásárláshoz. A minimum elvárás általában egy év, a fizetés pedig családtól függ, de szerintem heti 300 font/pár körül mozoghat mostanság.

Azért írtam hogy 'akinek ideje van rá' mert ha rászánod (rászánjátok) azt az évet, akkor garantáltan találsz kedvedre való munkát it. De az is lehet hogy inkább leszerződsz egy krétára emigrált angol családhoz...?

Ez csak egy kis összefoglaló volt a főbb pontokról, inkább iránymutatónak szánom, mint információnak. Akármilyen fába is vágjad a fejszéd, mindig légy körültekintő és óvatos! Ha valamiben nem vagy biztos, inkább kérdezz rá. Ha valamit nem értesz, ne írjad alá. Ne hagyd hogy szóban magyarázzák el a lényegét, ne feledd, hogy te a szerződést írod alá és nem az elmagyarázást!

Ha mégis magyarországi ügynökség segítségével jönnél ki, jó ha tudod, hogy itt kint munkaközvetítésért pénzt kérni tilos. Ennek ellenére vannak olyan londoni magyar ügynökök, akik szobát is közvetítenek a munka mellé, meg segítenek fordítgatni ezt meg azt, aztán a végén kiderül hogy az ingyenes közvetítés már nem is ingyenes annyira. Sose feledd: ha egyedül akarsz megállni a lábadon, ahhoz kitartás, akarat, megalkuvás és eltökéltség szükséges! Ami túl szépen hangzik ahhoz hogy igaz legyen, az valószínűleg  úgy is van.

Én szeretem Londont úgy emlegetni, mint a világ kapuját. Nem kell elutaznod, hogy megkóstolj egy igazi japán szusit, hogy részt vegyél egy karibi karneválon, vagy hogy szurkolj valamelyik Premiership futballmeccsen. Azonban ha a lapockáidra szárnyakat kötöttek, akkor te is utazhatsz Párizsba, Amszerdamba, Dublinba, Edinburghba vagy akár New Yorkba is, mert reptér mindig van a közelben és a repülőjegyek töredéke az otthonról számított jegyáraknak.

St Augustine szavaival élve:
The World is a book, and those who do not travel read only a page.
 A Világ egy könyv és aki nem utazik az csak egy oldalt olvas belőle.

2010. szeptember 22., szerda

Londonba Utazni és Kiadni Egy Csomó Pénzt

A kiutazáshoz is pénz kell, méghozzá nem is kevés. Korábbi bejegyzésben már említettem hogy nagyjából mindent a pénz mennyisége/adott személy igenyének koordinátái döntenek el.

Albérlet/Accommodation: Árának legfőbb meghatározói a zónaszám (1-9), az adott környék, az ingatlan mérete és metró/vasútállomáshoz való közelsége. Ha egyedül szándékozol útnak indulni és nincs problémád akár 10 emberrel is osztozkodni egy fürdőn/hűtőn, nem bánod hogy egy szobában akár négyen is alhattok, akkor  heti 70 font körüli összegre számíthatsz a hármas zóna környékén. Szeretném már most leszögezni, hogy kivételek itt is vannak, bármelyik irányba. Ha pároddal együtt szeretnétek egy lakást, akkor a Studio jó megoldás lehet, ez a magyar szoba-konyhának felel meg, de ebből már láttam olyan pirinyót, hogy a lakó az ágyából tudott volna főzni, lábat mosni és tévét nézni, egyszerre. Az angolok nem négyetméterre (vagy négyzetlábra) számolják az ingatlanok méretét, hanem szobákra. A Studio azért studio, mert nincsenek szobák. Az egyszobás lakásban van egy háloszoba és egy nappali, a két szobásban egy nappali és két háló és így tovább. Minél nagyobb az ingatlan, annál olcsóbb az egy főre jutó albérlet. Mi a dél-nyugati hármas zónában lakunk, a környékünkön egy két szobás lakást 900-1200 fontért lehet kibérelni. Fontos megjegyezni, hogy szobáért átlagban két hét kauciót kérnek el, míg egy lakás esetében egy havit, de a törvény maximum két havi kauciót engedélyez.
Hacsak nem ismerőshöz utazol, soha ne foglalj le semmi szobát látatlanban. Inkább költözz egy hétre hostelbe!

Travel: Londonban nem olcsó a tömegközlekedés, de lassan a budapesti árak leköröznek minket. Érdemes minél előbb kiváltani az Oyster kártyát, amit telefonkártyához hasonlóan vagy feltöltesz pénzzel, vagy rátöltöd a heti/havi bérletedet. Oysterrel egy 'vonaljegy' 1-6 font között mozog, az átutazott zónák számától függően. A heti/havi bérlet korlátlan utazásra jogosít a kifizetett zónáidon belül, bármilyen tömegközlekedési eszközön. A hármas zónából nekem most havi 116 fontomba kerül az utazás. Ennek majdnem a felét megspórolhatnám ha több időm lenne reggel munkába jönni. Metróval 50 perc, busszal viszont két óra legalább.
Ne akarj bliccelni. Úgysem sikerül!

Groceries: vagyis étel-bevásárlás. A boltok alsó polcain mindenhol lesz gazdaságos, szupergazdaságos termék, szinte mindenből. Ha nagyon kell, itt meg lehet szorítani a nadrágszíjat, de ha valaki zöldségre, gyümölcsre vágyik akkor az számítson rá, hogy 250gr cseresznye 2.5 font, szőlő 1.9 font és 1db nektarin 60penny körül lesz. Ja, ízekre nagyon nem kell számítani. Maradjunk annyiban, hogy alapvető élelmiszerek heti bevásárlása olyan 30 font körül mozog. Rossz hír, hogy nincsen TV paprika, csak bizonyos negyedekben. Jó hír, hogy az otthon exkluzívnak ismert termékek, pl Evian, Heinz ketchup itt bőségesen és olcsón elérhető. Néha azt veszem észre, hogy egy veszprémi bevásárlás drágább, mint egy itteni.
Nem árt ha tudsz főzni, de pizzát mindig olcsón tudsz venni!

Going out: vagyis szórakozás. Mozira 9 fontot, színházra 40 fontot, diszkóra 15 fontot szánj, bár dizsibe este 10 előtt többnyire ingyenes a belépés. Az éttermek húzósabbak, egy főre 40 fonttól kell számolni a csillagos égig. Ha igazi angol fish and chipsre vágysz, akkor viszont irány az első pub, ott már 10 font/fő összegért is megvacsorázhatsz, itallal együtt.
Figyeld az újságokban, interneten a kuponokat! Előfordulhat hogy színház+vacsora együtt csupán 35 font!

Beauty: Természetesen vannak magyar fodrászok, magyar kozmetikusok, körmösök és masszőrök. Ezeknek a fele kontár. Nem vicc. Voltam olyan 'pedikűrösnél' aki vidám csevely közepette lefaragta a sarkamat, de úgy, hogy utána hetekig a talpamat a Himalája domborzatához lehetett hasonlítani. Volt szerencsém olyan gyantázáshoz is, hogy utána három hónapig kezeltem a gennyes sebeket. Egy fodrász először 15, aztán 17, majd 25 fontért vágta le a hajamat, mindezt 4 hónapon belül. Azok viszont, akik tényleg jól dolgoznak, nagy forgalmat bonyolítanak, például Janóhoz két hétre előre tudok bejelentkezni, és mindig bombanőt csinál belőlem, Ági tényleg rendesen gyantáz és az arckezelések során tényleg megtisztítja a bőrömet, de hozzá van úgy hogy egy hónapra előre kell bejelentkezni, Emese pedig simán elbánik mindenféle letapadt izomzattal, csak egy héttel előtte szólni kell neki, hogy gyepálásra szeretnénk menni. Árakat illetően, egy hajvágás magyarnál 10-20 font (üzlet 20-30), arckezelés magyarnál 20-40 (üzlet 35-60), masszőr magyarnál 25-45/óra (üzlet 45-80/40-50 perc). Az üzlet szó alatt értem az utcán található szalonok árait.
Általában az ismerősök javaslata beválik, de készülj fel, lehet hogy sokat kell utazni érte!

Orvos: nem, nincs magyar orvos, de ha jön is egy, az sem jótékonyság miatt jön és valószínűleg nem magyar praxist nyitni lesz a legnagyobb vágya (pedig igény egyre nagyobb lenne rá, egyre több az angolul megtanulni nem hajlandó magyar beteg). Magánorvoshoz elmenni nagyon drága (UH 450font!), magyar fogorvos ugyan van, de róluk majd egy külön bejegyzésben inkább. Elviekben kórház tud tolmácsot biztosítani, gyakorlatilag meg jobb, ha nem kell kórházba menni. Szomorú vélemenyem szerint a híres Nyugat európai színvonal véget ér a partvonalon, tisztelet a kivételnek.
Az átlagos várakozási idő egy időpontra 3-9 hét.

Most így hirtelen ennyi jutott eszembe. Az árakat azért írtam fontban, mert olyan gyakran és sokat ingadozik az árfolyam hogy lehetetlenség lépést tartani vele. Mostanság olyan 310-330 körül mozog, de mielőtt nekiállsz kalkulálni, vess egy pillantást az aktuális értékre!

2010. szeptember 17., péntek

Londonba Utazni és Munkát Vállalni

Száz és százezer blogbejegyzést olvastam már ebben a témában, azonban ma reggel úgy döntöttem, én is írok egy ilyet. Engem is folyamatosan megkeresnek ismerősök ismerősei, sőt, az iwiwen még vadidegenek is rámtalálnak hogy tapasztalataim apró morzsáját legyek kedves megosztani velük.

Tervezni
Utazni
Derekasan helyt állni egyedül
Nem nyekeregni
Inkább making the most of it

Angoltudás nélkül meggazdagodók ideje lejárt. Őszintén szólva, szerintem ilyenek nem is voltak, vagy ha igen, lelkük rajta, mert valószínűleg vajaskenyeren éltek hogy minden pennyt félretehessenek. Mint mindenhol, itt is vannak sikersztorik, de mindannyian tudjuk hogy sehol sincs kolbászból a kerítés. Nem tudom hogy áll mostanság otthon egy nyelvvizsga, de amikor én 2002ben érkeztem akkor egy erős középfok egy nagyon jó alapnak felelt meg.
Tapasztalataim szerint azokra tapad leginkább a nyelv, akik anyanyelvükön is beszédesek, a szűkszavúaknak sokkal több energiát kell befektetni.

Ne számíts segítségre. Ettől függetlenül lehet hogy kapsz valakitől, de már nem is számolom az eseteket amikor az otthonról érkezett munkavállaló napokig ül a négy szobás ház közös nappalijában és meg van sértődve hogy neki senki sem segít. Ez nem az az ország ahol a munkahelyre csak úgy be lehet vinni valakit. Ha pedig sikerül, akkor leszel szíves keményen dolgozni, keresni a lehetőséget hogy minden apró részletet tökéletesen csinálj meg, ha valamit nem értesz, akkor kérdezz, de ronts el semmit, stb. Magyarán ne hozz szégyent arra, aki a saját állását kockáztatva beprotezsált téged. Ide sorolnám azt is hogy nem lépsz le munkából egy hét után, mondván sokat kell dolgozni.

Diplomás Felszolgáló. Készülj fel, hogy lehet hogy nem érdekel senkit a diplomád. Sajnos hiába az EUs bizi, hiába a tökéletes nyelvtudás, akkor is lehet hogy már név alapján is elkerül a tevékenységi körödben való munkalehetőség. Ilyenkor lehet, hogy alantasabb munkát kell elvégezni. Két opciód van. Az egyik, hogy kitartasz, és véresre kaparod a körmeidet, de azértis bekerülsz vágyaid munkahelyére. A másik, hogy ideiglenes megoldásként felszolgálsz, gyerekre vigyázol, vasalsz, stb. Csak arra vigyázz, hogy ne gabalyodj bele egyikbe se túl sokáig, mert minél tovább dolgozol itt szakmán kívül, annál nehezebb lesz abba bekerülni. De ne rinyálj hogy téged két diplomával semmibe se vesznek! Itt azt vesznek számításba, aki képes az itteni elvárásoknak megfelelni.

Kicsi a RLakás! Sok pénz, jó albérlet, kevés pénz, hááát... Maradjunk annyiban, hogy vannak házak, ahol akár 13 másik emberrel kell megosztanod a hűtőszekrény keskeny polcait. Persze beköltözhetsz egy csodaszép Belgravia lakásba is, attól függően hogy mik az elvárásaid.

Folytatás következik hamarosan!