A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Nemartdecor. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Nemartdecor. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. június 18., kedd

Nyári Játék a Nem Art Decornál

 

Nyaralni mész? Szeretsz írni, vagy szeretnéd szárnyaidat bontogatni papíron?

 

Akkor bizonyára érdekelni fog a Nem Art Decor nyári játéka! Légy egy sikeres online magazin vendég írója.

 
 
Meséld el nekünk mi inspirált?
Mi hatott rád? Milyen ötleteid támadtak? Milyen eddig nem látott megoldásokat fedeztél fel? Mi ragadott meg - a luxus, az egyszerűség, stb.? És esetleg arról, min változtatnál, ha hazatérsz mindezek hatására?

Kedves nyeremények várnak rátok, részletes leírás és szabályzat a Nem Art Decor honlapján
 
 

2013. június 6., csütörtök

Fejedelmi Receptek

Hoztam nektek három hűsítő receptet, mindegyik szorosan kapcsolódik a Nem Art Decor magazin legújabb cikkjeihez.

Virtuális Udvadi Fogadásra invitálok mindenkit, feltétlen tartsatok velünk!

Egy kis ízelítő és háttérinformáció: a következő cikkek az angol főváros egyik leghíresebb épületéről szólnak, a Buckingham Palotáról.
Először arról akaram írni hogy milyen a Királyi család magánlakrésze a Palotában. Elvégre azt tudjuk mindenféle forrásokból hogy az Udvari Fogadószobák (Trónterem, Zeneszoba, Bálterem, Masnis Szoba stb) hogy néznek ki, sőt ezek a nyári hónapokban látogathatók is.  Különösen idén, mert most ünnepeljük II Erzsébet koronázásának 60. évfordulóját.

A sajtószoba azonban olyan hamar törte le a lelkesedésemet mintha direkt ez lenne a feladatuk: a királyi családnak ugyanis joga van a magánélethez, így nekünk alattvalóknak semmi közünk ahhoz hogy Erzsébet melyik színt preferálja a saját hálószobájában és milyen színű függönyt választott a nappaliba. Odáig el sem jutottam a kérdezésben hogy szeret-e online vásárolni pl törölközőket vagy azokat csak valaki odateszi neki.

Így egy huszáros mozdulattal keresztbe húztam saját számításaimat és teljesen más szemszögből közelítettem meg a Palotát.

Az alábbi receptek 17. 19 és 21. századból valók, mindegyik egy-egy uralkodó 'sztárszakácsának' receptje. (Ha valaki ezek közül megcsinál valamit, feltétlen jelezze!):

  1. Bodzabor a 17. századból:  III. Vilmos majd Anna Királynő cukrásza, Mary Eales készítette nekik.
    12 gallon (54.5L) vizet 30 font (13.6kg) cukorral folyamatosan forralunk és lehabozunk amíg két gallon víz el nem párolog. Ekkor gyorsan hűtjük (pálinkafőzésben jártasok előnyben!) majd két-három kanál élesztőt adunk hozzá. Amikor dolgozni kezd, hozzáadjuk a fél gallon-nyi bodzát és minden nap megkeverjük amíg el nem készül. Leszűrjük és tálba tesszük. Ha már leülepedett akkor lehet óvatosan üvegekbe tölteni.

  2. Ananászfagyi a 19. század elejéről: Antonin Careme az angol udvar abszolút elit szakácsa volt. Careme többek között főzött Napóleonnak, IV. Györgynek és a Rotschild dinasztia alapítójának James Rothschildnak is. Imádott cukorból, rétestésztából és marcipánból több méter magas ehető struktúrákat kialakítani, szakácskönyveket adott ki receptekkel, utasításokkal, hogy hogyan lehet egy konyhát jól üzemeltetni, hátat fordított I Sándornak Szentpéterváron szóval igazán tartalmas élete volt na.
    Antonin Mesterszakács IV György angol király egyik vacsorájára készítette az alábbi desszertet (Pouding d'Ananas á la Royale): Forraljunk 6 uncia (175ml) cukorszirupot két közepes megtisztított, felkockázott ananásszal 10 percig, majd leszűrjük és az ananászdarabokat külön tálba helyezzük. Külön forraljunk fel egy pint (600ml) tejszínt és a felkockázott ananászhéjat adjuk hozzá. 10 percig főzzük majd 6 uncia (170g) cukrot, 12 tojás sárgáját adunk hozzá és lassú tűzön besűrűsítjük majd leszűrjük. Amikor rendesen lehűlt hozzákeverjük a szirupot és lefagyasztjuk a masszát. Amikor megfagyott, fél konzerv, mosott, darabolt cseresznyét, 2 uncia (56g) szeletelt pisztáciát, 2 jó érett, nagyra darabolt körtét keverünk hozzá. Amikor szépen elegyedett, egy tányérnyi tejszínhabot hajtogatunk bele és formába töltve újra lefagyasztjuk. Egy óra múlva már lehet is tálalni. Careme szalvétán javasolta a tálalást.

  3. Csokoládé és Málna Fagylalt a 21. századból: Manapság már korántsem kapnak akkora viszhangot a Palota szakácsai, de az alábbi 'Parfait au chocolat et framboises' desszertet 2008 Májusában szolgálták fel a Buckingham Palotában:
    200g (7 uncia) jó minőségű keserűcsokoládé, 250gr (9 uncia) friss málnapüré, 2 pasztőrizált tojás sárga, 1 pasztőrizált tojás, 100g (3.5 uncia) kristálycukor, 300ml (fél pint) tejszín. A csokoládét olvasszuk meg (vízgőz felett vagy mikróban). Elektromos keverővel keményre verjük fel a tojásokat a kristálycukorral (sabayon, aki esetleg érti ezt a kifejezést), majd adjuk hozzá óvatosan a még meleg (nem forró!) csokoládét. Egy másik tálban verjük fel a tejszínhabot a málnapürével 'szalagosra'. Végül nagyon óvatosan 'hajtogassuk össze' a csokoládé sabayon keveréket és a málnakrémet ügyelve arra hogy ne legyen túlkeverve. Öntsük formákba és fagyasszuk. A Palotában ezt a desszertet tálalás előtt fehér csokoládé szalagba tekerik, a tetejét friss málnával és málnaszósszal díszítik. Érdekes hogy a modern recept már a kontinentális mértékegységeket használja, nem fél megemlíteni elektromos berendezéseket és persze mindenáron pasztőrizált tojást akar használni rendes tojgli helyett.

Parfait au chocolat et framboises, vagyis Csokis málnás fagyi übergusztán

2012. február 12., vasárnap

Breaking News - A Szerki ajánlja a cikkemet (A Népszabadság Online hasábjain...)

Wow. Dupla Wow.


Elég kicsi a laptopom úgyhogy nem sok fért bele a képbe, de a lényeg ott van, másodikként ajánlja a szerkesztő a Nem Art Decorban megjelent lakásos cikket. Hacsak nem úgy veszem hogy három kitett dologból a középső van a legkiemeltebb helyen... :P

A biztonság kedvéért ezt a bejegyzést nem csak a Nemartdecorral, hanem Hírességgel is címkéztem... Haha.

(Ennek ellenére sajnálom Whitney Houstont, sokkal jobban mint az Amy Winehouse-t, de én most akkor is boldog vagyok!)

2011. június 9., csütörtök

Publikált Író Lettem...

Még akkor is ha ez egy icipicit túlzás is, de mégis.

O Babarczy Veronika még fiatal, de már nagyon sikeres blogjába kaptam lehetőséget írni. Ő kérdezett meg hogy lenne-e kedvem hozzá, és én majdnem elbaltáztam az egészet, de hetedik próbálkozásra, egy dinnyés-áfonyás-almás-agyerősítős gyümölcslé elfogyasztása után végre sikerült egy olyan cikket írnom, ami megfelelt az én elvárásaimnak. Ezután Veronika kicsit megregulázta a soraimat, mert ezt az itteni olvasók is tudják hogy sokszor van helyesírási, nyelvtani és egyéb hibám.

Ma reggel pedig megjelent. Én meg eufóriában vagyok. Még jobban, mint amikor 12 évesen a veszprémi Naplóba írtunk beszámolót az erdélyi osztálykirándulásról. Pedig az se volt semmi, ott volt alatta a nevem is meg minden, de abban segített az Ancsa néni (meg a Peti, aki időközben kiszállt a projektből) és a Napló az alapos beszámolót tőmondatokra kurtítva, fotók nélkül jelentette meg. Itt viszont vannak képek is, mucifocis sorok is, egy kis anglia, egy kis tea, egy kis brit érzés. Olvassátok el, feltétlenül!