Félsiker

Két hete meséltem, hogy összerúgtam a port a helyi önkormányzattal. Ahogy a középiskolás osztályfőnököm is megmondta vala, túl fejlett az igazságérzetem (szinte bóknak vettem, pedig nem is annak szánta).

A sztori lényege, hogy a kommunális adót nem akarom befizetni olyan időszakra, amikor nem is volt kulcsunk a lakásunkhoz még. Merthogy az önkormányzat szerint kellene. Vitáztunk egy kicsit, majd panaszt tettem. Azóta kiderült hogy nemcsakhogy arra az időre nem kell fizetnem, de addig amíg be nem költöztünk és a lakás lakhatatlan volt, még jelentkezhetek külön 100%-os engedményért. Már készültem reklamálni megint az önkormányzatnak, de szerencsére visszaírtak ma délután pont ezekkel a dolgokkal.
Azonnal ki is töltöttem és már vissza is küldtem a jelentkezést a május 31-június 17-ig való eltörlésre, úgyhogy már csak idők kérdése és elrendeződik az ügy. Jó úton vagyunk.

A lakásfelújítás képeit a Nem Art Decor hasábjain láthatjátok.

Közben itt üzennék a lakásfelújítással foglalkozó Barbaráéknak, hogy pár napja írtam emailt amire még mindig nem jött válasz és attól tartok hogy a megadott emailcím nem működik.

Felfedezés

A hétvégén kinéztem egy szennyeskosarat. 42 font, vagyis olyan 15ezer forint. Címkéje van, de a márkát nem ismerem. Szép fehér fonott szögletes kosár, benne világoskék alapon fehér pettyes huzat. De negyvenkét font.

Erre ma hazafelé a metrón állt előttem egy lány egy barna szögletes fonott kosárral, benne natúr színű huzat. Akárhogy kukucskáltam, nem láttam a címkén az árat, de a szatyor a Zara Home-ból való.

Ezek szerint én vagyok a legeslegutolsó a világon aki eddig csak elsétált a Zara Home kirakata előtt mondván hogy ott bent biztos drága cuccok vannak, mert soha meg sem néztem semmit ott. A weboldaluk szerint a kosár 15 font (5300ft), ami mégis barátibb!

Most belendültem. Hátha!

Mélyrepülésben a Szőnyeg Miatt

Még múlt hét péntek este zárás előtt húsz perccel robbantunk be a helyi nagy szőnyegáruházba és rendeltünk nagy hirtelen padlószőnyeget az egyik hálószobába. Tudtuk hogy nem lesz a legolcsóbb, de ki gondolta volna hogy ennyire?!

A 10.4 négyzetméteres szobára kaptunk egy 450 fontos árajánlatot. Belementünk, mondván legalább ő szombaton ki is jönnek, és meg is lesz vasárnapra. Azért ennyi, mert a szoba egyik oldalának a szélességét meg kell venni mindenből, az alátétből is, magából a szőnyegből is, és így vagy 18nm szőnyeget kellett vennünk az általam eredetileg elképzelt 11 helyett. Kiterveltük, hogy bérelünk takarítógépet és azzal többször is kivikszoljuk a nappaliban a szőnyeget, ott is büdi ugyan (macskapipiszagú), de ha háromszor átmegyünk rajta akkor csak tiszta lesz és még egy rakás pénzt is megspóroltunk.
Vasárnap délután, a 24 órás bérlet lejárata előtt 45 perccel még zúgott a gép, Isti lelkiismeretesen még a legutolsó sarkot is alaposan tisztítgatta. Este 9kor elégedetten terültünk el a tiszta és a jó illatú szőnyegen. Büszke voltam rá, hogy mennyit megspóroltunk.

Erre most, hogy hazaérek munkából, a lakásba beérve milyen szag fogad??? Macskapisi. Ennyit a spórolásról. Ez a rohadt bűz feljött a szivacsos aljzatból. Kitakarítottuk, és beleöltünk egy csomó időt, pénzt abba hogy szépen kitisztított szőnyeg kerüljön a kukába. Most jönnek a csavarok. Ezt hétfő este írom. Az első egy hétre érkező látogatóink péntek este érkeznek. A lakás egy rumlihalmaz, ma reggel minden ruhadarabomat szinte külön kellett keresni. Szőnyeget kell cserélni. Igenám, de minek adjunk ki egy csomó pénzt ha egyszer a fűtést akarjuk szerelni minél előbb, az pedig azzal jár hogy a nappaliból egy hatalmas zöld gránitkő feljön, az is lehet hogy még egy tv méretű bemélyítésnek is tudunk helyet csinálni, vagyis megint lehetne újra szőnyegezni.
Nem tetszik ha a szőnyeg foltozgatva van, egy parketta betét a szoba közepén meg bután néz ki ha nincs kandalló. Én inkább a könyveimnek akarok szekrényt, nem egy kandallónak...

Nincs kedvem hozzányúlni semmihez, sokkban vagyok. Kéremszépen, én az egésznek csak a lakásfelújítás részét vártam, kinek van kedve a régi kacatoknak helyet találni?? Úgy volt hogy egy csomó dolgot ott hagyunk majd az albérletben, de a tulaj (és leginkább a férje) annyira irritáló módon beszéltek a személyes holmijainkról, mindenünket szemét jelzővel illették, még az összehajtogatott ruháimat is, sőt, a pasi amíg nem néztem oda, belerakott az egyik fehérneműs táskába egy vizes rongyot, mondván hogy ez is szemét, minden szemét! Szóval még a legutolsó cafat vécépapírt is elhoztam. Nem érdemelnek semmit. A vécépapírt és a felmosófát tudom használni, de az ajtóra szerelhető fogas, a kis kiszolgált éjjeliszekrény, az ottani folyosóra méretben pont passzoló cipőszekrénynek itt helye nincs. Egyelőre minden az előszobában, a felmosóvödör mellett a Tomi focistáskája, mellette száradó ecsetek.

Én meg összezuhanva itt ülök a büdös nappaliban, stikában használom a céges internetet (mert saját még nincs), és ahelyett hogy nekiállnék pakolni, inkább itt blogolok. A legtöbb amit ma este cselekedtem itthon az a mosogatógép beindítása volt. Az is nemsokára szétesik. Remélem hogy inkább sokára. Merthogy azzal is elbsztam egy fél napot hogy használható állapotba hozzam. Eddig olyan jól bírtam, csak nem kapok most idegösszeomlást a végén?! Egy mani-pedi után valaki utaljon be egy kozmetikai arckezelésre, ahol madárcsiripelő zene szól, ahol a kencéket előmelegítik, és ahol olyan kedvesen kezelnek, hogy közben azt hiszem hogy csak lebegek, de legalábbis egy felhőpamacson fekszem.... Sóhaj.

Költözés, Számokban

1 - Bibi a Buksin
2 - liter hypo
4 - Kialvatlan napok
5 - Takarításra elhasznált szivacsok
6 - Takarításra elhasznált fogkefe
7 - Pizza
9 - Segítőkész barátok (érkezési sorrendben: Zsolti, Gyopi, Isti, Andris, Dezsi, Kecsó, Reni, Gina, David)
12 - Festő ecset, henger, stb
14 -  Blokk a közeli barkácsáruházból
16 - Csomag Parketta
157260 - Szentségelés hogy ez vagy az nem úgy jött össze, mint gondoltuk.


Mint például az Ikeás matrac, amit megvettünk 140X200nak, de ágykeretbe helyezés után vettük észre hogy csupán 138X180 cm. Mosásban nem volt, csakis hibás lehet... Persze az áruház nagyon kedvesen három hónapig simán kicseréli bármelyik matracot, még akkor is ha az csak kényelmetlennek vélt, de szegény Gina egy nem használt takaróval tömte ki az ágy végét hogy ne lógjon le a lába (mondjuk Gina is megállhatott volna a növésben 165nél is, de most már mindegy...).

Nagyon sok a tennivaló, nagyon sok a stressz, sok a lila foltom, de a fejem gyógyulgat (szerencsére nem tört be, de nem kellett volna nekimennem a szekrényajtónak se), a parketta szuper, az ágy kényelmes volt  éjszaka, és lassan-lassan alakulunk.

Bővebben az átalakításról a Nem Art Decornál olvashattok, de majd igyekszem betenni a linkeket a legújabb írásokról. Mint például most is .