Már megint csendben voltam...

Szóval az úgy volt, hogy Augusztus végén nagy erőkkel készültünk haza. Blanka - sógornő - férjhez menni készült és én eufórikus hangulatban pakoltam a bőröndöt, mert végre (VÉGRE) én is koszorúslány lehetek, csak egy jól irányzott szúrós szemű tekintet kell ahhoz hogy a rokonok elhallgassanak és ne kiabálják azt hogy nem is vagyok koszorúslány (mert férjnél vagyok) hanem inkább a titulusom Nyoszojóasszony (csak ők úgy mondták hogy nyoszojójaszzony).

Esküvő lement szuperül, én jóléreztem magam, az ifjú pár olyan nyitótáncot levágott hogy a pofám leszakadt, annyira profik voltak meg minden és annyira jó volt!

A másnap nekem eltartott hétfőig is, úgyhogy Tomit nem is kísértem el a bőrgyógyászos időpontjára. Minek is kísértem volna? Hiszen csak anyajegyeket fog nézegetni a dokinéni, és majd megállapítja hogy egeeen, ezt nem ártana leszedni  és mi majd Tomival udvariasan összeveszünk hogy mikor kellene a levételt megejteni, és aztán amikor visszajövünk Londonba majd elkezdjük intézni.

Ühüm.

Meg ahogy én azt elképzeltem.


Nagyon sokáig volt el. Nem is értettem hogy mi tart ilyen sokáig, elvégre magánrendelő meg minden. Tudtam hogy otthon a magánrendelés időpontja is csak tájékoztató jellegű, node ennyire?

Aztán hazaérkezett, és nagyon sápadt volt. Ekkor már riadtan néztem fel a Story magazinból (azt se tudtam kik vannak benne, csak hogy mind nagyon bénán néz ki).

Azt mondta hogy a doktornő azt mondta hogy szerinte 90% hogy melanómája van.

Káromkodás közepette kérdeztem hogy mi a ....... az a melanóma?

Az egy fajta bőrrák.

Mi van??? Hazajövünk esküvőre, be van tervezve látogatás mindenkihez, be van ütemezve masszőr, kozmetikus, kirándulások cukrászdába, séták a Balcsi parton, rég nem látott ismerősökre rácsörgés és akkor melami????

És onnan az életünk felfordult. A doktornő volt olyan kedves hogy egy sebészt ott rögtön felhívott és másnapra egyeztetett is műtétre időpontot.  Szeptember 11én a gonosz anyajegyet eltávolították. Nagyon, nagyon akartuk hogy rossz legyen a doktornő sejtése. De a sebész sem biztatott. Visszajöttünk Londonba és folytattuk az eredményre várást. Pedig annyi, annyi jó dolog lehetett volna még! Nászutas Blankáék Londonon át utaztak Tenerifére, és nálunk a félkész lakásban volt a nemzetközi találkozó amikor Tomi öccse és annak barátnője is befutottak. Még Párizsba is átmentünk! Sétáltunk a Notre Dameban és én aki nem is hiszek Istenben ott álltam és motyogtam hogy 'tudom hogy nem hiszek benned és tudom hogy te ezt tudod és azt is tudom hogy most itt nagyon sokan vannak körülöttem és nagy a hangzavar, mindenki kíván ezt vagy azt, de ha lehetne akkor légyszi intézkedj hogy a lelet negatívan jöjjön vissza'. Ilyeneket és hasonlókat hablatyoltam. Este az Eiffel Tornyot pont nekünk világították ki, és nagyon jó volt újra ott lenni ahol a lánykérés volt.

Pont két nappal azelőtt hogy az utolsó látogató is hazatért jött meg az eredmény: a doktornő félelme igazolt volt. A magyar labor szerint 1mm mély  noduláris melanoma. A rettegő éjszakák folytatódtak. Háziorvoshoz mentünk, az beutalt a kórházba. A kórház bőrgyógyásza beutalt a melanóma klinikára. Azok nem fogadtak mert nem érkezett meg a minta a veszprémi kórházból. Megj.: ha minden rohadt álláshirdetésben benne van hogy angolul tessen beszélni akkor hogy a túróban dobhatnak ki egy angol nyelvű faxot egy megyei kórházban?!
Nagy nehézségek árán a metszet megérkezett az itteni orvosokhoz akik újramérték és szerintük nem 1mm hanem 1,38mm mély. Ez már indokolta hogy az eredeti vágást kimélyítsék és a nyirokmirigyeket is megvizsgálják.

Tomit November 22-én műtötték, de a karján a bőr túl feszes, túl izmos volt ezért bőrátültetést kellett végrehajtani. A combjából vettek bőrt és azt tették fel a könyökére. 20-25 kis fém kapoccsal rögzítették az új bőrt a könyökre.

Közben ment a harc a fürdőszoba felújítókkal, egy kézzel próbáltam mindent intézni. Több kevesebb sikerrel. Aztán hosszú-hosszú leépülést követően Papa feladta a harcot és örök álomra tért. A temetésére nem tudtunk hazamenni, Tomit három naponta vittem kötözésre a kórházba, plusz otthon rendezgettem, stb. Nagyon szar volt.

Nappal minden gondolatom ez körül forgott, a hibák amiket ejtettem a munkámban csak most jönnek elő. Néha az utcán kapott el a bőgés, de hamarosan megtanultam gyorsan sírni, kb 10 másodperc alatt levezényeltem egy szívből szakadó zokogást utána semmi. Így visszagondolva azt hiszem nem voltam normális...

Közeledett a karácsony, és amíg mindenki ajándékot vett meg Jingle Bellst énekelt, én megtanultam gyorsan hatékonyan és ügyesen kötözni. Naponta kell kötözni Tomi sebeit, habár a hónalja már begyógyult szitne teljesen. A karján a seb nyitott még.

December 21én mentünk Az Eredményért.

Negatív lett. Mind az öt eltávolított nyirokmirigy egészséges volt, vagyis Tomi immunrendszere kivédte a támadást. És picsán rúgta a rákot.

És mi olyan nagyon, de nagyon boldogok vagyunk, hogy most készülünk utazni. Még nem tudjuk hova, most vadászom. De az elmúlt négy hónap intenzitása nagyon megrongyolta az idegeinket és semmire sem vágyunk jobban csak hogy pihenhessünk valahol ahol süt a nap, finomak a koktélok és az ételek és senki nem riogat minket kemoterápiával és egyebekkel.


 A blogomat most nyitottam meg több hónap után először. Tomi nem akarta hogy mások tudják hogy milye van. Valahol megértem, most viszont én meg akarom törni a csendet.

Ha valaki nekem azt mondta volna egy évvel ezelőtt hogy képzeld, melanómám volt, kétszer is műtöttek, az egyiknél bőrátültetést is végrehajtottak, mindezt egy 7mm átmérőjű anyajegy miatt, akkor bizony kétszer is megfontolom hogy mennyire hagyjam magam meggyőzni hogy az anyajegynek a színelváltozása teljesen normális.

Úgyhogy én itt most mondom nektek hogy a melanóma az bárkit megtámadhat és szarik a statisztikára. Nem igaz hogy csak az kap bőrrákot aki szolizik vagy napkrém nélkül napozik. Tomi 8 éve él Angliában, ez nem az a napos vidék, ugye?

Az sem igaz hogy nem kente magát, dehogynem. Az utóbbi években 20-30SPF volt a minimum amivel mentünk nyaralni. Igaz előfordult hogy leégett. De ki ne égett volna le néhányszor az életben?


Nos a valóság az, hogy ha valakinek sok anyajegye (szeplője) van, az már rizikósnak számít. Nekik ajánlatos a mediterrán területeken is SPF40-50 krémet használni. Lehet hogy nem lesznek csokik az egy hét után, de kérdés hogy mi a jobb: egy hét alatt photoshop barnának lenni vagy rákos betegként kezelésekre járni?

Az anyajegyeket évente nézetni kell. Akinek sok anyajegye van, vagy a családjában volt bármilyen bőrrák típus, annak félévente. Plusz minden nap este otthon. De ez lehet hogy csak az én paranoiám. Fontos tudnotok hogy a melanóma nem csak anyajegy formában ütközhet ki, hanem megjelenhet a körömágyban de még a szemgolyón is. És a fejbőrön is. Most hogy jártunk a kórházba hallottunk olyan esetet hogy a pasiról akkor derült ki hogy melanomás amikor a felesége mellrákja miatt szolidaritásból leborotválta a asaját haját is.
Vagy az a 13 éves kislány akinek már csak hónapokat jósolnak. Anyu karácsony előtt pár héttel megfésülte a kislányát. És akkor találta meg a furcsa elváltozást.

De mik is azok az elváltozások?

ABCDE - Ismerd az ábécét! Azonnal menj bőrgyógyászhoz ha:

A mint asszimetria: ha az új folt, vagy az addig szabályos anyajegy asszimetrikus formát ölt
B mint bordűr: ha az anyajegy vagy folt pereme szabálytalan, halványodó, esetleg kidudorodó
C mint cín, vagyis szín: ha elváltozik a színe. (Tomié sötétbarna lett majd egész fekete)
D mint diaméter vagyis átmérő: ha az anyajegy növésnek indul
E mint evolúció: bárminemű eltérés vagy változás az előző állapothoz képest változás!

Így hogy közelről megtapasztaltam a rák gonoszságát tiszta szívből mondom hogy inkább kérjetek beutalót és várjatok a tb bőrgyógyászára, vagy kérjetek időpontot magánorvoshoz. Veszprémben 12ezer a vizsgálat (vagy 10 vagy 15 nem emlékszem pontosan), és utána még külön fizettünk a levételért is. Mindkét orvosnak ezúton is köszönöm a közbenjárását, noha valószínű hogy egyik sem olvassa a blogomat.

Ha egy orvos azt mondja hogy egy anyajegy rendben van, de idővel le kell vetetni, akkor én azt mondom, vetesd le rögtön. Egy sima anyajegy levétel kb 2 öltés és 2 hét gyógyulás. Mi most tartunk a hatodik hétnél és még nem vagyunk a végén. Eddig kb 120 darab tapaszt használtam el. Ha engem kérdeztek az a két hét két öltés az nem kellemetlenebb mint egy nehéz bevásárlószatyrot hazavinni.

Még dobálózhatnék egyéb riogató, általunk tapasztalt tényekkel, de inkább nem. Legyen a mi esetünk intő figyelmeztetés mindenkinek hogy a rák egy csendes, alattomos rohadt betegség. A rákot nem lehet elkapni mint az Aidset vagy a náthát. A rákos sejtek mindenkiben benne vannak csak kérdés hogy kiben kezd el burjánzani és miért. Én hiszek abban hogy a mai tudomány még leginkább csak találgat. Hiába olvasom hogy ez vagy az rákkeltő, egyszerűen nem tudom elhinni hogy ha krémsajtot és lakpa sajtot eszek akkor rákos leszek. Nem szeretem azt sem amikor mondják hogy az egészségtelen táplálkozás és a mozgás nélküli életmód rákkeltő. Tomi egészségesen eszik (magyar átlaghoz képest nagyon, az angol londoni átlaghozképest viszonylag jól), hetente többször sportol gyerekkora óta, nem iszik nem dohányzik és mégis bepróbálkozott nála ez a kór.

Nem szabad az életünket félelemben élni! Nem lehetünk folyamatosan beszarva a jövőtől. Inkább oda kell figyelnünk magunkra. Ezért fontos mindenféle önvizsgálat és önkritika. A cickóidat ha te nem nézed, menj orvoshoz. Ha kételyed van abban az orvosban, menj másikhoz. Ha éjszaka többször is felkelsz pisilni akkor a proszatádnak nem árt egy udvarias ellenőrzés. Ha fáradékony vagy, irány a vérvétel és hasonlók. Ne becsüld fölé a szervezetedet!


Ha bárkinek bármi kérdése van akkor nyugodtan írjon, szívesen válaszolok.

Köszönöm a türelmet és az érdeklődéseteket és ne haragudjatok hogy nem írtam korábban is, de abszolút hírzárlat volt a Tomi kérésére.