Bepöccentem

Basszák meg a magyar politikusok. Nem a mostaniak, hanem az összes, (legalább)a rendszerváltásig visszamenőleg. Egy angliai magyar nyivákolása következik.

Én a kis józan paraszti eszemmel nem tudom felfogni hogy a magukat befolyásosnak gondoló - valójában apró szemétdomb tetején kurkászó - kis mitugrász egyetemről parlamentbe ült pócok (mindenki döntse el hogy melyik milyen póc) pofa nélkül behazudják hogy az egyetlen vagyonuk egy rozsdás wartburg a kert végében. Tényleg azt akarja mondani hogy elhiszi a nép (akinek az adójából ő vette a rozsdás vareszt) hogy a félig rosszul szabott pierre cardin öltönye többet ér mint a kocsija? És tényleg a magyar állam, az adóhivatal, a polgármesteri hivatal, a besúgó hivatal, a szomszéd  Juli néni, de még az aktuális miniszterelnök is rábólint? Mi van itt kéremszépen?! (Építkezés. Felcsúton. Bazi nagy stadion. Hogy nem tudod hol a pinyóban van Felcsút? Én sem. De még csak meg sem akarom nézni. Mert épp elég hogy a magyar nemzet által megválasztott párt betegesen hataloméhes miniszterelnöke onnan származik. Fel is út, le is út...)

Ilyesmi híreket olvasok a neten. Miközben párhuzamosan ezzel jönnek a hírek hogy kik cigányoznakzsidóznak és mennyire. Mintha ők nem lennének emberek és mintha a saját szomszédságában nem tudna mutatni mindenki legalább öt olyat akinek esze ágában sincs elmenni dolgozni. (hangsúlyozom, aki direkt nem akar dolgozni menni)

Dúl a rasszizmus Magyarországon, divat lett nyíltan ujjal mutogatni mindenki másra, és feltételezem hogy Fazekas Mihály Lúdas Matyi verse 2013-ban bizony nem jelenhetne meg. Pedig Matyi is cigánygyerek volt, és bár (khm, khm) lopott is, csalt is, a szíve mégis jobban a helyén volt mint mondjuk a Döbröginek.

Azt hogy Magyarország lassan Döbrögikkel van tele senkit sem lep meg.

Hanem az utóbbi időben egyre többet hallom hogy bennünket külföldi magyarokat megfutamodó beszariaknak, disszidánsoknak vagy éppen 'elkényelmesedett kis hülyéknek' tartanak. Legutóbb Presser Gábor adott egy interjút amiből az index azt emelte ki hogy Pressert kirázza a hideg a külföldre települő magyarokról. Lassan nyílt utálatnak van álcázva az irántunk érzett irigység...

Elsősorban az angliai magyarokról beszélek amikor az mondom hogy vannak olyanok akik tényleg politikai menekülteknek vallják magukat (na ők azért körülnézhetnének Szíriában vagy Afrikában), de a többség azért jött ide amiért Csollány Szilveszter is ment Izlandra: a biztos megélhetés miatt. Vagy mint én, aki jött nyelvet tanulni, aztán kíváncsi lett, megtetszett és maradt végül rádöbbent hogy már nem tud hazamenni.

Nem akar kacsalábon forgó palotát akar magának minden külföldre induló. Elmúltak már azon idők amikor mindenki gyors meggazdagodás érdekében minden szaros munkát elvállalt és minden pennyt félrerakva két év megfeszített tempó után hazatért szülőhazájába, hogy ugyanazt a szart kapja hazájától mint előtte, csak a segge alatt van egy kifizetett panellakás (ami igenis nagy szó, de attól függetlenül még kapja a pofonokat rendesen). Mert a két év alatt a többség rájön hogy lehet élni máshogy is, nem az elitnek jár ki az új ruha, az étterem, az utazás, hanem az átlagpistának is, akinek igényei párban vannak a fizetésével.

Ezt mi magyarok egyébként nagyon jól csináljuk, a legtöbben nagyon jól be tudjuk osztani ami van.

Legalábbis eddig ez így volt.

Az új tendencia azonban mást mutat, egy sokkal sokkolóbb, lerombolóbb képet.

Szarban van a haza.

Azzal hogy mi eljöttünk otthonról, nagyon sok dologról önként lemondtunk. A havas teleket követő illatos tavaszról. A meleg, napos nyári napokról. A hamisíthatatlan vasárnapi ebédekről. A szoros családi és baráti kapcsolatokról, a megasztár fos műsoráról és még sorolhatnám. Ahhoz hogy tudjunk félretenni, másokkal osztjuk meg otthonunkat (ha úgy tetszik bazi nagy albérleten osztozunk vadidegenekkel) és szépen lassan, de haladunk előre. Az itteni államnak nem érdeke hogy az utolsó fityinget is kiszedje a zsebünkből, de helyettük ezt megteszi a Magyar Állam és a magyar politikusok.

Értetlenül állok a hírek előtt hogy a tanárok jövedelmét csökkentik. Hogy egy nővér kevesebbet keres mint egy kukás. És olyan kurtítások vannak a bevételeken hogy már nyögni sem tud az ember és ha már a szőnyeget is kiszedték alóla akkor nincs ki segítsen, csak a külföldi magyar. Adott esetben én pl be vagyok szarva hogy mi van ha bevállalunk egy gyereket és kiderül hogy az otthoniaknak szüksége van ránk? Legyintsünk - mint az orbánék - hogy ugyan, meg tudtok élni havi negyvenezerből is?!

Sokan, sokszor említették már hogy előbb utóbb a viktorék megoldják hogy megsarcolják a külföldi magyarokat. Most megoldották. Még egy kis adó, még egy kis járulék, munkahelyet váltani (vagy megszűnés után újat találni) lehetetlen, dögöljetek éhen kedves állampolgárok, nekem kell a pénz a felcsúti stadionra.

Én mindenkinek azt mondom hogy tanuljatok nyelvet és menjetek. Nem kell hazáról beszélni ha az nem ad neked semmit, csak elvesz tőled. Imádom a Balatont, a Cseszneki Várat, Veszprém, Győr és Tokaj környéke gyönyőrű, de az egészet elrontja a kurva politika.

Szüleim generációja egy elveszett nemzedék, évekig építették a kommunizmust (nem mintha akarták volna), majd évekig próbálkoztak a kapitalizmus építésével de 2013ra mindenki seggre került aki 1995-re nem tudott meggazdagodni.

Az én generációm (a harminc évesek) megosztódik, van aki boldogan él otthon - valószínűleg az ő szülei a 95-ös határvonalat egész jól bírták akkor - és van aki boldogan hagy hátra mindent. A nálam fiatalabb generáció pedig - nekem olybá tűnik - hogy lemond mindenről, magáról és egy szebb jövőről. Vajon ők lesznek-e azok akik bevallják hogy audijuk van és nem wartburgjuk? Vajon ők lesznek-e annyira tökösek hogy a vízfejű parlamentet lecsökkentsék a nemzet nagyságának megfelelő arányokra?
Vajon ők lesznek-e olyan munkáltatók hogy pozíciójukat nem kihasználva tényleg autópályát építenek, vagy éppen 50-en felülieket is munkába felvesznek?

Vagy kialakul egy apatikus nemzet, ahol a gazdagság-szegénység ollója olyan nyitott lesz mint Brazíliában és az Alföld egy bazi nagy favella lesz?

Utálom a magyar 'vállalkozó' kifejezést. Már a nevében is benne van hogy kis kalandor hülye aki azt hiszi hogy kitörhet a szarból (hah! Pedig mennyire nem). Az angolban a kifejezés self employed, vagyis önmaga alkalmazottja. Mennyivel találóbb kifejezés!

Végül: továbbra is ámulattal nézek hogy Veszprémben képtelenség elhelyezkedni irodában, tisztességes feltételek mellett. Ahol nem vágják az ember arcába az interjú végén hogy hát igen, a versenyképes fizetés havi 35ezer forint fix, a többi jutalék ami zepter edények és bioptron lámpák eladásából jön be, de eladni csak a főnök adhat el. Ha a főnök ilyen rendes akkor oldja meg egyedül az egészet.


Mi lesz veled Magyarország, mi lesz veletek magyarok?


UI: Csollányékat szeretettel várjuk Nagy Britanniában. Könnyebb a hazajutás Budapestre látogatni, fogorvosi asszisztensre mindig van szükség csak úgy mint tisztességes sportoktatókra.