iPad, iPad!!

Tegnap High Street Kensingtonnál egy utasnak kiborult a bili. Ott állt a metró az állomáson már tíz perce (ami Veszprémben egy körülbelül 30 perces indokolatlan várakozásnak felel meg), és amikor bemondták a hangosban, hogy 'There is a good service operating on the District Line' (a District Line rendben üzemel), akkor a félig kopasz, félig vöröshajú pasi kiugrott az ajtón, és nekiállt üvölteni a metró vezetőjével. Merthogy ő haza akar menni, és miféle szolgáltatás ez, meg hogy mégis mennyi pénzt fizetünk ezért, stb stb (maximálisan igazat adok neki). A kocsiban mindenki nevetett, mert az angolnál nagyon ritkán szakad el a cérna, de ha igen, akkor hangosan pattan. Az utasok összenézegettek, csóválták a fejüket mosolyogva, miközben a pasi már szinte hörgött, annyira kiabált.

Csak egy valakit nem érdekelt. Akinek olyan sok és fontos dolga volt, hogy a kis krumplikat minél hamarabb elültesse a kertben, miközben a gyomot is irtania kellett. Ő feszült arccal figyelt, szerintem fel sem tűnt neki, hogy negyed óráig meg sem mozdult alatta a metró... De azt sem hallotta, ahogy a telefonom jó hangosan 'exponált' (upsz), de legalább nektek is hozhattam képet.

De most őszintén. Erre kell egy iPad...?

Ezért hurcolja magával, hogy bármikor vadászhasson krumplicskákra? A képernyő egyébként olyan volt mint egy tv, minden mozgott rajta, elhiszem hogy nagyon kellett dolgoznia, és tudom hogy mindenki azt csinál amit akar a szabadidejében, nekem mégis furcsa volt egy 50 év feletti férfit ilyen vehemenciával játszani. Utána meg az idegesített, hogy a mellette levő megüresedett helyre leülvén, engem is löködött, amikor a krumplicskák kiszámíthatatlan ugrálásukkal kárt okoztak.

Soha nagyobb problémát.