2011. április 18., hétfő

Dungeness

Dungeness Anglia Dél Keleti csücskén, Dovertől körülbelül fél órára délre, egy félsziget csúcsán található. Különös környék, két hete jártunk ott. A tengerpart, amely elhagyatott vasúti síneket, rengeteg halászhajót, két világítótornyot, mini vasutat és egy nukleáris erőművet tudhat magáénak. A félsziget észak keleti oldalán finom homokos a part, míg az ellenkező oldalon tipikus angolos 'dekorkavicsos'. Lapos mivolta miatt gondoltam hogy szeles lesz, de arra nem számítottam hogy két hosszú ujjú pólón és egy kapucnis pulcsin át is érzem majd a szelet - nem győztem mindent magamra venni amit a kocsiban találtam. Az elképesztően erős, és szűnni sosem akaró szélben képtelenség volt egyenesen tartani a fényképezőt, és bár rákészültünk a túrázásra, a tervünktől viszonylag hamar elálltunk - egyszerűen nem bírtunk az idővel, a halászhajókig már nem jutottunk el. Hiába a napsütés, hiába az érdekes táj, a ritka flora és fauna, én kellemes tavaszi sétához készültem, nem pedig sark kutatásra... Csak hasonlatképp: amikor leállítottuk az autót a sétához, a hőmérő 11 fokot mutatott. Séta után, a tengerparttól körülbelül 1km-el beljebb, bokrokkal körbevett kevésbé szeles parkolóban már 19 fok volt.
  
Az öreg világítótorony -  szerencsésebbek bemehetnek, nekünk még zárva volt

A védett növények, és a sétálók kényelmének érdekében járdát építettek. A babakocsiknak érdekes hangja volt, és a gyerekek feje is pattogott rendesen... :)

Az új világítótorony - erre azért volt szükség, mert az öreg torony láthatóságába bezavart a nukleáris erőmű épülete

Miután jó feleség módjára levadásztam a férjemről a sapkát, neki csak egy kapucni maradt


Oh yess! A Csatorna 'hívogató' tengervize... Azért kicsit itt látszik hogy itt is homokos a part, de nem értem,  hogy honnan jött az a több ezer köbméter dekorkavics?!


A pajtás már elég mereven feküdt a parton, végtisztességet megadva eltemettük a tenger irányába

Sea Kale - tengeri káposztaszerűség. A múltkor Samphire Hoe-n már megkóstoltam ezt az ínyencséget. Csak az akkori kápi sokkal kisebb volt, és akkor nem tudtam hogy ez egy olyannyira védett növény, hogy direkt emelt padlót építettek a strandon, hogy megvédjék őket! Mea maxima kulpa! Pedig még el is képzeltem hogy legközelebb hozok haza salátának valót! Háttérben az erőmű pompázik

Sorompón felirat: Belépés csak a Kulcsőrzőnek! Tartsd Zárva! és a biztonság kedvéért egy üzenet az önkormányzattól: Belépés csak a Kulcsőrzőknek és kérjük a kaput zárva tartani! Ez is a káposzta miatt van, autóval szigorúan tilos a 'dekorkavicsokra' hajtani.

Mivel annyira fújt a szél, a lábunk alá néztünk rendesen. És micsoda kincseket találtunk!

Igen. Nem bírtam ellenállni, és miután a harmadik haltetem mellett mentem el, a negyediket már megfogtam. Jó nagy hal lehetett fénykorában... (és nyugi, volt nálam baktériumölő zselé...) Szépen visszabattyogtunk az autóhoz, megebédeltünk, majd átautóztunk a félsziget másik oldalára (Romney irányába), hogy szemre vehessem a homokos partot is.


Ezt a képet a parkolóból csináltam. Ekkor még elképzelni sem tudtuk, hogy mi lesz a domb tetején... (az új fejlécről szóló bejegyzésben van több fotó is a strandról)

Még több kerítés. A rácsok körbeveszik a szúrós bokrokat, amelyek kiszáradt darabkáiba mezítláb belelépni nem érdemes.

Én tizenegy fokhoz öltöztem. A lányok harmincegyhez. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy azon a sétáló vállán van a pulóver, akin a legtöbb ruha van!

Valamiért tetszett ez a kerítés...

Ha ráklikkelsz a képre, látod hogy tőlem nem messze egy apuka homokozik a kisgyerekével. Jobbra mindenféle széldeszkások duhajkodnak, a tenger pedig valahol kint a messzeségben. Láttunk lovasokat is, ahogy a pacijukat futtatták a sekély vízben. Másnap olvastam, hogy az országban legalább 60 embert kellett kimenteni, mert sokan kint ragadtak egy homokdűnén, a dagály meg körülvette őket. (Bárhol legyél is, tiszteld a vizet, mert az úgyis erősebb!)
Kora délután már indultunk is vissza London felé. Aztán kiderült, hogy a barátaink pont grilleznek a kertjükben. És pont nekünk is jut még... és mivel pont arra jártunk, benéztünk. Véletlenszerű korai vacsora, jó beszélgetés, legalább húsz fok, és pont nem fújt a szél! Meg is egyeztünk, hogy elnézünk majd kirándulni valahova együtt is.

2 megjegyzés:

orsi írta...

De jókat nevetgéltem :))))))) És nagyon jók a képek, főleg a halhulla!

Ditke írta...

Tök jók a képek, tetszett a beszámoló! :)