2011. március 7., hétfő

Képzelt Riport Egy Angliai Szakemberrel

Hogy hívják az angol szakembert?
Sehogy. Nincs olyan...

Ez lehet hogy általánosító volt és gonosz, de íme az alábbi képzelt riport, amely talán bővebb képet ad.

- Először is, szeretném megköszönni hogy idejéből áldozik rám és a lakásomban marad hogy elbeszélgessünk. Kér egy teát?
- Igazán nem probléma. A következő munkám úgyis délután kettőre volt bejegyezve, és most még csak fél három van. Bőven van időnk! Igen, kérek teát, de abból a dobozból ami a szekrény hátuljában van, az sokkal finomabb mint ami elöl van. Volna esetleg friss tej is? Ezeket a tartós tejeket annyira nem bírja a gyomrom...

(én ekkor elmegyek teát csinálni, és rájövök, hogy a szekrény mélyén tényleg van egy doboz tea, amire nem is emlékeztem. Friss tej nincs, kockáztatok a gyomrával)

- Akkor kezdjük is! Mióta foglalkozik egyszerűbb lakásfelújításokkal?
- Legalább húsz éve. Még fiatalon csináltam egy kertészeti kurzust, és aztán dolgoztam is fél évet kertészként, majd rájöttem, hogy elég jól tudok végülis akármit csinálni, bármit meg tudok oldani. Egyre több és több megrendelőm lett, végül rájöttem hogy a lakásokban melegebb van mint a kertekben, nem fázok annyira, a tea sem hűl ki olyan hamar, ráadásul a munkámnak azonnali látszatja van, nem kell várni hosszú hetekig hogy kinőjön egy darab virág!
- Szokta önmagát képezni?
- Hogyne. A helyi barkácsáruházak prospektusait például mindig megnézem. Tudom hogy milyen új anyagok vannak a piacon, mert munka után a kocsmában jól el szoktunk beszélgetni a haverokkal.

A kartonpapír is tökéletesen elválasztja a csempét, nem kell ide műanyag elosztó...
- Meséljen kicsit a munkarendjéről!
- Körülbelül időben megérkezek az adott helyre. Szeretem, ha nincs otthon senki, mert akkor tudok nyugodtan dolgozni. Összedobok magamnak egy teát és felmérem a terepet. Aztán nekiállok dolgozni. Amikor szünetet tartok, teázok, vagy tévézek. Megcsinálom amit meg kell, aztán elmegyek haza - nagyjából ennyi.
- Hogyan készíti elő a munkaterületet?
- Mindenkinek megvan a maga feladata. Vannak a kisegítők és a kisegítettek. A doktor sem áll neki csak úgy műteni, több ember készíti neki elő a beteget. Ezzel azt akarom érzékeltetni, hogy az én feladatom mondjuk a csempézés, nem pedig a rendrakás. Váratlanul úgysem esik be a szerelő, tehát a lakásban lakóknak bőven van ideje mindent elpakolni és kitakarítani mielőtt jövök.

(én ekkor odahozom neki a rózsaszín kádkilépőmet és a mosdókagyló melletti rózsaszín kis törölközőt. Én ugyanis azt hittem, hogy a törölközőhöz nem fog nyúlni, a kilépőt meg képes lesz kihajítani a fürdőből.)

- Meg tudná mondani, hogy mik ezek a fehér foltok ezeken a dolgokon?
- Hogyne. Ez itt a kilépőn fugázó, ez pedig a törölközőn szilikon. Hirtelen megszaladt a tubus és nem tudtam máshová törölni a kezemet. De kijönnek ám a foltok, csak be kell áztatni őket, meg jól meg kell dörzsölni és kimosni. Kaphatnék még egy teát? Porzik a torkom...!

(én ekkor elindulok a konyhába, de utánam kiabál még, hogy van-e még abból a fincsi olasz kekszből amit a múltkor is evett. Válaszolok, hogy már nincs, körülbelül pont azóta, hogy ő legutóbb itt járt)

- Folytassuk a beszélgetést! Tehát, ön elvégzi a munkáját, mi a következő lépés?
- Lekapcsolom a villanyt és a kocsmába megyek. Haha, de komolyan! A munkám azzal még nincs elvégezve, hogy én hazamentem. A fugának száradnia kell, a szilikonnak kötnie... Szóval az a biztos, ha mindent úgy otthagyok, ahogy, és másnap amikor visszamegyek akkor legalább nem kell előről kezdenem a dolgaim kipakolását. Több idő teázni, ugye! (kacag)
- Csak akkor pakol el mindent amikor végleg elkészült a munkával? Mi van ha az ott lakók használnák a fürdőszobát?
- Igen, valahogy úgy. A szemetet mondjuk nem szoktam levinni, de hogy a fenti példámmal éljek, maga szerint a doktor viszi el kidobni a kiműtött veseköveket is? Kötve hiszem! Ugyan! Két napot simán ki lehet bírni fürdőszoba nélkül...
- Mi a helyzet a takarítással, az ide-oda cseppent fugázók és egyebek eltávolításával?
- Jajj, azokat nagyon egyszerű leszedni. Egy kis tisztítószer kell hozzá, meg szivacs. Az ott lakóknak ez igazán nem kellene hogy problémát okozzon! Ha meg nem jön le, hát nem jön le. Csak úgy, mint a háborúban, itt is vannak veszteségek!

Takaítson aki ott lakik

- Szokott-e valami extra dolgot megcsinálni, csak mert látja hogy arra ott  hirtelen szükség lenne, vagy megkérik rá?
- Hát nemrég szóltak, hogy tegyem lejjebb a zuhanfej tartó csövet, hogy valami lakónak kényelmesebb legyen elérnie. Kiszámoltam, hogy nekem pontosan 10 centit kellene mozdítanom a csövön, hogy a feje tetejéig érjen a csőnek az alja. Namármost ez nonszensz, ennyiért nem kockáztatok csempét fúrni!
- Mi van akkor ha az illető nem a feje tetejére akarja a csövet, hanem kicsit lejjebb?
- Ugyan, a lakók sokszor akarnak sok mindent! Én is szeretnék végre úgy dolgozni hogy be se kelljen mennem, de nem kapok meg mindent én se...! Viszont az extra munkához visszatérve, nemrég egy lakásban láttam hogy a szilikont ki kell cserélni a mosdókagylónál, úgyhogy külön kérés nélkül meg is oldottam.


Így már sokkal kevésbé fog lecsorogni a víz a mosdókagyló mögé!

Ezután még elmeséli, hogy mennyire szereti a munkáját, kifejti hogy mennyire szereti a finom borokat, miközben szemezget a szeszespolcommal, majd az órájára nézve az ajtónak ered. A lakásból a saját lábnyomai vezetik ki, és mielőtt beszáll a liftbe, még hallom a csukott bejárati ajtón át is, ahogy felhívja a kliensét hogy őrületes tömeg van az utakon, úgyhogy ma már nem ér oda. Különben is jobb ez így, mert a fugának még száradnia kell.

12 megjegyzés:

Kiko írta...

Hát nem semmi a szakember úr, bár gondolom nem csak egy konkrét eset járult hozzá ennek a képzelt riportnak a megszületéséhez.
Otthon Magyarországon talán jobb a helyzet, ha nem csalnak az emlékeim.

Viszont nagyon szeretem azt a stílust, ahogy leírod ezeket a problémákat. Képzelt riport, ez is mekkora ötlet! :)

Egy kérdés még a végére: így, hogy már jó ideje Angliában éltek, mennyire szereted/nem szereted a teát tejjel? Azért érdekelne a dolog, mert nekem az első íz-élményem valami borzalmas volt vele kapcsolatban (egy skót családnál), azóta pedig meg sem próbáltam máshol. Viszont nagyon sok ismerősöm meg odáig van a tejes teáért.

MuciFoci írta...

Haha, Kiko, ez most minden a legutobbi munkalatok soran jott elo! (kosziiii!)

Tejes tea - hmm... egyszer probaltam, es bar izre nem volt rossz, nekem megis tuszkolni kellett, mert az elkepzeles nem ment. Sok ismerosom van, aki szereti, en maradok az earl greynel es a mentanal es egyeb fuveknel. :)

Kiko írta...

Akkor azt hiszem, egyezik az ízlésünk teaügyileg ;) (és köszi a választ!)

A "szakemberre" visszatérve, az nagyon durva, ha ez mind egy konkrét esetnél jött elő! Nem semmi!
Beletörli a szilikonos kezét a fürdőszobai törölközőbe és megeszi/megissza az otthon található dolgokat? Pff..
Egyébként ez a kartonpapíros csempe elválasztás se semmi.
Háát, őszinte együttérzésem! :)

Kiko írta...

Jaj, unokahúgi ügyben még semmi fejlemény? Bohóc még a fiókban?

Vaszilisza írta...

Orrlyukába a maradék szilikont... Nekem már az is para, ha idegenek lépnek a territóriumomba, ha megtudom, hogy összefogdosta a holmijaimat, át is rúgnám a jövő hétbe... brrr!

Thea írta...

Lám, Nálatok, a szerelő diktál.
Komolyan mondom, kedvem lenne lefordítani és kinyomtatni ezt a posztot és elküldeni D. legújabb megrendelőjének, aki, miután elkészült a munka, visszatartott egy szemtelenül magas összeget a kifizetésnél és azzal érvelt, meglátja nyárig, hogy-hogyan szuperál...
(A ház külső vakolatának színezéséről van szó)

Mindenesetre ezt elolvastatom D.-vel, had nevessen kicsit.

Thea írta...

Bár az is lehet, hogy sírni fog...

MuciFoci írta...

Jajj, rosszul mondtam! A teat azt maskor itta meg, most nem nyult semmihez, mert pont volt itthon valaki mindig.

Legutobb a konyhat festette (meg egy-egy muveszi ecsetvonas az ajtokon), es elore szolt hogy mindent pakoljunk el (DE MINDENT!) mert o nem akar osszekenni semmit, meg le kell teritenie a vedovasznat.

Eredmeny: vizforralon festekes ujjlenyomatok, teasbogre elmosatlanul a mosogatoban festekes ujjlenyomatokkal, ES a konyha pultrol es padlorol meg hetekig vakartam a festeket. Az bejarati ajtokilincsrol a mai napig nem jott le... :)

Az angol buildernek *joga* van a teahoz!

Névtelen írta...

A p@csbe ki kell rugni az ilyent barmot! Persze ilyen a nagy atlag, ebben egyetertunk.

Ezert van az, hogy mi mindent DIY modon csinalunk. Vagy ha nagyon nem megy, akkor keresunk normalis szakembert. Van olyan is, csak keresni kell.

-seci

Ildiko írta...

Ez mekkora jó!!!! Mekkorát nevettem a képzelt riportodon!!

Ódon lakás felújításánál anno arra gondoltam, hogy inkább szakembereket hívok, mert ők biztos jobban értenek ehhez.

Persze mindent ők tudtak jobban, így most csak, hogy pár példát mondjak :
a mosdókagylónál görnyedek, mert olyan alacsonyan van :D ( oké én majdnem 180 cm vagyok, de a szerelő szerint a szabvány az szabvány és mindenki így csinálja...aztán valahogy meggyőztem, hogy de én feljebb szeretném, persze másnapra mindezt elfelejtette :)) .

A bejárati ajtót ferdén rakták be, aztán úgy kellett győzködni őket, hogy ez milyen egyéb hátulütők miatt nem lesz jó, pl leszedte az ajtó a frissen festett falat, nem csak a festéket :)).

A szép új csempe ferdén van és csak az a fele ferde, amit nem takar el sem bojler, se szekrény, a többi valahogy egyenes lett :)).

Ahhoz, hogy újrarakassam új csempéket kellene venni :)).


Van még több is, mert komplett lakásfelújítás volt, de azért vicces, hogy mindezt megtapasztaltam, így még nagyobb önbizalmam lett az eddigi saját megoldású ötleteimhez és lassan igazi szakembernek érzem magam, hahha :).

Jaa és még az is érdekes, hogy szeretik egymást jól lejáratni a "szakemberek". Bejönnek a lakásodba és leszólják azt, amit előzőleg valaki szépen megcsinált.

Ditke írta...

En mar lassan vagy 9 honapja felujitok ha minden igaz. Na jo, reszben penzkerdes a dolog, de pl. a napelemes urge az egyik telepet vagy micsodat elvitte meg novemberben es ha minden igaz epp holnap kapom vissza. Hiszem ha latom... Sszoval csak kitartast hozza :(

A teas kerdeshez: a columbiai kollegamtol lestem el: a tejes tea tok jo, csak vizet nem szabad beletenni!:) De komolyan: egy bogre meleg tejbe kell aztatni a teafiltert, kis cukrot vagy mezet bele es kesz. En nagyon szeretem, ellenben a klasszikus angol tejes teat nem birom meginni. Igaz, vagy 15 eve (te jo isten, lehet hogy mar vagy 20 is van az) mikor eloszor es utoljara probaltam Angliaban, de nagyon nem jott be. Tea eseten maradok a citromnal, itt ugyis mindig terem :)

Unknown írta...

Jajjj ... hát ez a "szaki" is sírni/sírba való. :D

Nálunk a burkolószerű lények és a többiek is mindig levették legalább a cipőt és mindig rendet hagytak maguk után (eddig).

Tea jöhet tejjel. :D