2012. március 28., szerda

Utálom Az Ügyvédeket

Mert egyelőre úgy tűnik, hogy mindegyik egy papírfosó aktakukac, amelyik képtelen felemelni a telefont, vagy az ujjaival emailt pötyögni, az helyett, levelezgessen. Az ügyvédek valószínűleg időt szarnak, de nekem úgy tűnik hogy ők azt hiszik hogy a spanyolviaszt is az ő bélműködésüknek köszönhetjük.

Tisztelet a kivételnek (miért, van olyan?!), de az ügyvéd-féle emberfajta mások idején és persze pénzén csücsül, ténylegesen tizedannyit dolgozik mint egy munkanélküli (ide a papírfosás nem számít bele), és még neki áll feljebb amikor számonkérik.

Elhiszem én, hogy ők a törvénynek felelnek meg azzal, hogy nyomozást folytatnak a mi pénzügyeink kapcsán, hogy honnan szedtük a pénzt a lakásünkhoz az önrészre. Nos, velük ellentétben mi nem pénzt fújunk az orrunkból, úgyhogy úgy csináltuk mint minden más normális ember: félreraktunk. Minden hónapban, becsületesen. Ha hozzányúltunk a félrerakott pénzhez, amint lehetett, visszaraktuk. Az egészet, meg ha lehetett, még egy kicsit. Mert minden penny számít.

Aztán egyik évben a bank javasolta, hogy nyissunk egy mellékszámlát, mert az jobban kamatozik, úgyhogy az összes addig félretett pénzt oda átutalták. Ez ugyanahhoz a főszámlához tartozik, annyi különbséggel, hogy jobb a kamatja.

Az ügyvédeink szemében azonban pénzmosókká váltunk, mert nem tudtuk igazolni hogy honnan van az a nagy összeg, ami a mellékszámlára hirtelen rákerült. Huszonöt perce beszélgettünk mire kiderült hogy miről van szó. Én az ügyvédeknek jó hiszemben átadtam az elmúlt egy évről a bankszámlakivonatot. Az ügyvéd lecsapott a nagy összegre, mint én a földön talált egy pennysekre szoktam. Én március 16-án küldtem el az emailt az ügyvédnek, aki március 26-án kiküldött nekem egy levelet hogy az általam megadott információ nem kielégítő.

Pelikán elvtárs...

Nem arról van itt szó hogy pénzt mosnánk (néha azt gondolom az talán egyszerűbb is lenne), és azzal sincs problémám hogy  rákérdeznek és nyomoznak az üggyel kapcsolatban.

Hanem azt megmagyarázná-e nekem valaki, hogy 2012-ben, a mobiltelefonok, vezetékestelefonok, emailek és mobil emailek korszakában mi a szargombócért nem tudnak velem az imént felsorolt elérhetőségek egyikén kapcsolatba lépni, és miért kellett elteljen 5 teljes munkanapnak eltelnie hogy lépjenek az ügyben??? Öten dolgoznak egy csoportban, mind az öten ültek egy teljes munkanapot mielőtt továbbadta volna? És érezzem magamat megtisztelve hogy az ötödik dolgozó esetleg nem a kukába rakta a levelet, hogy aztán újrainduljon a kör??

És miért van az, hogy az ingatlanügynök nekem panaszkodik hogy ő nem tud semmit az ügy menetéről, és hogy akárhányszor hívja az ügyvédünket, azok nem veszik fel/cseszik visszahívni?! (mondjuk legalább nem csak velünk csinálják ezt).
Akivel beszéltem lányzó, fél óra után már elég lemondó hangnemben volt. Csak megígérte hogy nem fog többször előfordulni hogy nem hívnak vissza, ha üzenetet hagyunk.

Mucifoci a szemeit összeszűkítve figyel. Mondhatni obzervál, és jegyzetel. Mucifoci egy büdös kanyit sem akar fizetni ennek a kontárbandának tiszteletdíjként. Én érdemlek tiszteletdíjat, hogy egyáltalán eddig nem fordultam az itteni fogyasztóvédelmi hivatalhoz.

Mert nem az ügyvédek szarták a spanyol viaszt. Sem Nagy Britanniában sem máshol. Ők csak azt hiszik. De ha végre az emberek nem hagynák hogy lökdössék őket ezek a példányok, akkor ugyanúgy, mint az orvosoknak a hálapénzt, a zsíroskezű ügyvédeket is ki lehetne iktatni.

1 megjegyzés:

Zsolt írta...

Kar hogy nem olvastam a blogodat mostanaban, tudtam volna tuti ugyvedet ajanlani... :( legutobb meg ott tartottam, hogy lakast nezegettek. Ha valami miatt borulna az ugy, es tenyleg masik ugyved kellene, keressetek meg nyugodtan!

KZs