Nemreg a Magyar Koztarsasag Nagykovetsegenek londoni konzulatosan jartam hogy atvegyem az uj utlevelemet. Meg az okmanyirodaban felkinaltak a lehetoseget hogy ide is ki lehet kuldetni, csak szemelyesen kell bemennem atvenni. Ez egy roppant szimpatikus gesztus, meg ugye regota egetett a kivancsisag hogy milyen is lehet kis hazank Nagykovetsege a kodos Albionban.
Az iroda az Eaton Place-n talalhato, nem messze a Buckingham Palotatol, de korulbelul pont annyira van a Harrodstol is. Szomszedaink az olasz, kicsit arrebb a nemet, szlovak es finn nagykovetsegek is. Ezt onnan tudom hogy nagyon hamar eltevedtem es mar-mar gondolkoztam hogy bemegyek a nemetekhez (azok ugyis jo nagy helyet foglalnak el), es megkerdezem oket egy adag kasekuchen mellett hogy ugyanmar hogyan jutok el az Ungarische kovetsegre, mert nekem meg illene bemennem dolgozni is ma meg, ezzel szemben kirandulgatok termosszal a kezemben.
Elszakitottam a tekintetemet a BACKEREI teherautorol ami epp bebocsajtast nyert a nemetekhez, es felhivtam a Tomit. Vegul 10 perc korbe-korbe setafika utan megtalaltam a cimet. Eaton Place 35B. Kivulrol szepen karban tartott epulet, vajszinu falak, fekete ajto, fenyesre vikszolt gombbal a kozepen. Az ajto enyhen nyitva, ugyhogy az UTLEVEL es VIZUM feliratu kaputelefon gombjait erintetlenul hagyva mosolyogva beleptem.
Nem tudom mit vartam. Minden jora szamitottam de erre az allapotra nem. Egy kicsit meg vissza is leptem hogy jobban lassam hogy jo helyen vagyok-e, es szamitottam ra hogy valaki kedvesen ramszol hogy mit keresek en a Magyar Nagykovetseg raktaranak a hatso bejaratanal. Mivel senki sem szolalt meg, ezert maradtam, es sorba alltam.
Sargas falak es rengeteg szorolap. A nyugdijasokkal promotalt termalvizeinkrol, a londoni magyar boltrol (Hungapol), es mindenfele haszontalan szorolap hogy Budapest ilyen meg olyan jo hely, mindenki menjen oda kirandulni, mert utolerhetetlen vasarlasi es muzeumlatogatasi lehetosegek vannak arrafele. A latogatok kenyelmet negy darab szek szolgaltatta, ebbol ketto a radiator mellett, ketto pedig egy asztalnal helyezkedett el. Ezen asztal szolgalt a szorolapok igazan szep (=kupis) elrendezesere, de ezt igyekszem betudni annak hogy en mar csak nyitas utan negyven perccel ertem oda, vagyis az elottem erkezok csinaltak a rendetlenseget (vagy a Nagykovetsegunket egyaltalan nem erdekli hogy milyen fogadtatasban reszesiti az erkezo allampolgarokat es turistakat, es napok ota rendbe sem tettek a szorolapokat).
Varakozok szama: harom, en vagyok a negyedik. Ugyfel varo ablakok szama: ketto. Mukodo ablak szama: egy... Tovabb nezelodtem, ekkor vettem eszre hogy az egyik kiszolgalo ablak melletti faliujsag nem is faliujsag, hanem egy Magyarorszagot elteto foto uveglapjara raragasztott informacio aradat. Sok mindenre nem emlekszem, de a nyolc oldalas helyes-helytelen igazolvanykep beallitasok listajan megakadt a szemem. Egyreszt, mert egy fenykepre ragasztott nyomtatvany aljara volt ragasztva. Masreszt mert a fenykepet kitakarta teljesen.
Mikor vegre sorra kerultem, viszonylag hamar atvehettem az okmanyaimat, normalis kiszolgalasban volt reszem (pedig mar felkeszultem a legrosszabbra). Felrealltam hogy elpakoljam a dolgaimat, hogy az utanam erkezovel mielobb foglalkozni tudjanak (azt nem mondanam hogy neki normalis kiszolgalasban volt resze, de ebbe inkabb nem mennek bele. Mondjuk az en koszonesemet sem viszonozta senki).
Sikerult taxit fogni, ugyhogy hamar be is ertem a munkahelyre de azota is banom hogy nem setaltam be a 35A-ba, csak hogy osszehasonlitast vegezzek a belso elrendezest illetoen. Miert nez igy ki a Magyar Nagykovetseg? Nem ez lenne az elsodleges orszagimazs kozpont kulfoldon? Nem vartam hogy beleptemkor nepviseletbe oltozott lanyok kinaljanak pereccel es palinkaval, nem vartam hogy meghivjanak a kovetkezo kulturalis rendezvenyre, de igenis gondoltam hogy egy Magyar Nagykovetseg hazankat melto modon reprezentalja! Hogy baratsagosan, mosolygosan, szivelyesen fogadja vendegeit, hogy azok mar belepeskor honvagyat erezzenek vagy ellenallhatatlan vagyat hogy megismerjek orszagunkat.
Persze lehet hogy kifogtam azt a napot amikor a regi faliujsagot meg nem valtotta fel az uj, es a fenykepekre ragasztott infohalmaz csak atmeneti volt, lehet hogy pont akkor voltam ott amikor kiegett az ajto folotti lampa es azert volt olyan sotet ott, lehet hogy a szorolapokat tarolo muanyag tarto pont erkezesem elott 10 perccel tort el, ez ugye benne van a pakliban.
Ha harom szoval kellene jellemeznem ezt a pirinyo fogadoszobat akkor a beletorodott, rendetlen es ellenszenves lenne. Csak remelem hogy a hazankba latogatni szandekozo turistak nem ezt a kovetkeztetest vonjak le a konzulatusrol (es ezaltal az orszagunkrol).
2010. január 12., kedd
Magyar Nagykovetseg
Mielott belekezdenek a mondandomba, szeretnem leszogezni hogy az alabbi bejegyzessel senkit sem kivanok megbantani.
Nemreg a Magyar Koztarsasag Nagykovetsegenek londoni konzulatosan jartam hogy atvegyem az uj utlevelemet. Meg az okmanyirodaban felkinaltak a lehetoseget hogy ide is ki lehet kuldetni, csak szemelyesen kell bemennem atvenni. Ez egy roppant szimpatikus gesztus, meg ugye regota egetett a kivancsisag hogy milyen is lehet kis hazank Nagykovetsege a kodos Albionban.
Az iroda az Eaton Place-n talalhato, nem messze a Buckingham Palotatol, de korulbelul pont annyira van a Harrodstol is. Szomszedaink az olasz, kicsit arrebb a nemet, szlovak es finn nagykovetsegek is. Ezt onnan tudom hogy nagyon hamar eltevedtem es mar-mar gondolkoztam hogy bemegyek a nemetekhez (azok ugyis jo nagy helyet foglalnak el), es megkerdezem oket egy adag kasekuchen mellett hogy ugyanmar hogyan jutok el az Ungarische kovetsegre, mert nekem meg illene bemennem dolgozni is ma meg, ezzel szemben kirandulgatok termosszal a kezemben.
Elszakitottam a tekintetemet a BACKEREI teherautorol ami epp bebocsajtast nyert a nemetekhez, es felhivtam a Tomit. Vegul 10 perc korbe-korbe setafika utan megtalaltam a cimet. Eaton Place 35B. Kivulrol szepen karban tartott epulet, vajszinu falak, fekete ajto, fenyesre vikszolt gombbal a kozepen. Az ajto enyhen nyitva, ugyhogy az UTLEVEL es VIZUM feliratu kaputelefon gombjait erintetlenul hagyva mosolyogva beleptem.
Nem tudom mit vartam. Minden jora szamitottam de erre az allapotra nem. Egy kicsit meg vissza is leptem hogy jobban lassam hogy jo helyen vagyok-e, es szamitottam ra hogy valaki kedvesen ramszol hogy mit keresek en a Magyar Nagykovetseg raktaranak a hatso bejaratanal. Mivel senki sem szolalt meg, ezert maradtam, es sorba alltam.
Sargas falak es rengeteg szorolap. A nyugdijasokkal promotalt termalvizeinkrol, a londoni magyar boltrol (Hungapol), es mindenfele haszontalan szorolap hogy Budapest ilyen meg olyan jo hely, mindenki menjen oda kirandulni, mert utolerhetetlen vasarlasi es muzeumlatogatasi lehetosegek vannak arrafele. A latogatok kenyelmet negy darab szek szolgaltatta, ebbol ketto a radiator mellett, ketto pedig egy asztalnal helyezkedett el. Ezen asztal szolgalt a szorolapok igazan szep (=kupis) elrendezesere, de ezt igyekszem betudni annak hogy en mar csak nyitas utan negyven perccel ertem oda, vagyis az elottem erkezok csinaltak a rendetlenseget (vagy a Nagykovetsegunket egyaltalan nem erdekli hogy milyen fogadtatasban reszesiti az erkezo allampolgarokat es turistakat, es napok ota rendbe sem tettek a szorolapokat).
Varakozok szama: harom, en vagyok a negyedik. Ugyfel varo ablakok szama: ketto. Mukodo ablak szama: egy... Tovabb nezelodtem, ekkor vettem eszre hogy az egyik kiszolgalo ablak melletti faliujsag nem is faliujsag, hanem egy Magyarorszagot elteto foto uveglapjara raragasztott informacio aradat. Sok mindenre nem emlekszem, de a nyolc oldalas helyes-helytelen igazolvanykep beallitasok listajan megakadt a szemem. Egyreszt, mert egy fenykepre ragasztott nyomtatvany aljara volt ragasztva. Masreszt mert a fenykepet kitakarta teljesen.
Mikor vegre sorra kerultem, viszonylag hamar atvehettem az okmanyaimat, normalis kiszolgalasban volt reszem (pedig mar felkeszultem a legrosszabbra). Felrealltam hogy elpakoljam a dolgaimat, hogy az utanam erkezovel mielobb foglalkozni tudjanak (azt nem mondanam hogy neki normalis kiszolgalasban volt resze, de ebbe inkabb nem mennek bele. Mondjuk az en koszonesemet sem viszonozta senki).
Sikerult taxit fogni, ugyhogy hamar be is ertem a munkahelyre de azota is banom hogy nem setaltam be a 35A-ba, csak hogy osszehasonlitast vegezzek a belso elrendezest illetoen. Miert nez igy ki a Magyar Nagykovetseg? Nem ez lenne az elsodleges orszagimazs kozpont kulfoldon? Nem vartam hogy beleptemkor nepviseletbe oltozott lanyok kinaljanak pereccel es palinkaval, nem vartam hogy meghivjanak a kovetkezo kulturalis rendezvenyre, de igenis gondoltam hogy egy Magyar Nagykovetseg hazankat melto modon reprezentalja! Hogy baratsagosan, mosolygosan, szivelyesen fogadja vendegeit, hogy azok mar belepeskor honvagyat erezzenek vagy ellenallhatatlan vagyat hogy megismerjek orszagunkat.
Persze lehet hogy kifogtam azt a napot amikor a regi faliujsagot meg nem valtotta fel az uj, es a fenykepekre ragasztott infohalmaz csak atmeneti volt, lehet hogy pont akkor voltam ott amikor kiegett az ajto folotti lampa es azert volt olyan sotet ott, lehet hogy a szorolapokat tarolo muanyag tarto pont erkezesem elott 10 perccel tort el, ez ugye benne van a pakliban.
Ha harom szoval kellene jellemeznem ezt a pirinyo fogadoszobat akkor a beletorodott, rendetlen es ellenszenves lenne. Csak remelem hogy a hazankba latogatni szandekozo turistak nem ezt a kovetkeztetest vonjak le a konzulatusrol (es ezaltal az orszagunkrol).
Nemreg a Magyar Koztarsasag Nagykovetsegenek londoni konzulatosan jartam hogy atvegyem az uj utlevelemet. Meg az okmanyirodaban felkinaltak a lehetoseget hogy ide is ki lehet kuldetni, csak szemelyesen kell bemennem atvenni. Ez egy roppant szimpatikus gesztus, meg ugye regota egetett a kivancsisag hogy milyen is lehet kis hazank Nagykovetsege a kodos Albionban.
Az iroda az Eaton Place-n talalhato, nem messze a Buckingham Palotatol, de korulbelul pont annyira van a Harrodstol is. Szomszedaink az olasz, kicsit arrebb a nemet, szlovak es finn nagykovetsegek is. Ezt onnan tudom hogy nagyon hamar eltevedtem es mar-mar gondolkoztam hogy bemegyek a nemetekhez (azok ugyis jo nagy helyet foglalnak el), es megkerdezem oket egy adag kasekuchen mellett hogy ugyanmar hogyan jutok el az Ungarische kovetsegre, mert nekem meg illene bemennem dolgozni is ma meg, ezzel szemben kirandulgatok termosszal a kezemben.
Elszakitottam a tekintetemet a BACKEREI teherautorol ami epp bebocsajtast nyert a nemetekhez, es felhivtam a Tomit. Vegul 10 perc korbe-korbe setafika utan megtalaltam a cimet. Eaton Place 35B. Kivulrol szepen karban tartott epulet, vajszinu falak, fekete ajto, fenyesre vikszolt gombbal a kozepen. Az ajto enyhen nyitva, ugyhogy az UTLEVEL es VIZUM feliratu kaputelefon gombjait erintetlenul hagyva mosolyogva beleptem.
Nem tudom mit vartam. Minden jora szamitottam de erre az allapotra nem. Egy kicsit meg vissza is leptem hogy jobban lassam hogy jo helyen vagyok-e, es szamitottam ra hogy valaki kedvesen ramszol hogy mit keresek en a Magyar Nagykovetseg raktaranak a hatso bejaratanal. Mivel senki sem szolalt meg, ezert maradtam, es sorba alltam.
Sargas falak es rengeteg szorolap. A nyugdijasokkal promotalt termalvizeinkrol, a londoni magyar boltrol (Hungapol), es mindenfele haszontalan szorolap hogy Budapest ilyen meg olyan jo hely, mindenki menjen oda kirandulni, mert utolerhetetlen vasarlasi es muzeumlatogatasi lehetosegek vannak arrafele. A latogatok kenyelmet negy darab szek szolgaltatta, ebbol ketto a radiator mellett, ketto pedig egy asztalnal helyezkedett el. Ezen asztal szolgalt a szorolapok igazan szep (=kupis) elrendezesere, de ezt igyekszem betudni annak hogy en mar csak nyitas utan negyven perccel ertem oda, vagyis az elottem erkezok csinaltak a rendetlenseget (vagy a Nagykovetsegunket egyaltalan nem erdekli hogy milyen fogadtatasban reszesiti az erkezo allampolgarokat es turistakat, es napok ota rendbe sem tettek a szorolapokat).
Varakozok szama: harom, en vagyok a negyedik. Ugyfel varo ablakok szama: ketto. Mukodo ablak szama: egy... Tovabb nezelodtem, ekkor vettem eszre hogy az egyik kiszolgalo ablak melletti faliujsag nem is faliujsag, hanem egy Magyarorszagot elteto foto uveglapjara raragasztott informacio aradat. Sok mindenre nem emlekszem, de a nyolc oldalas helyes-helytelen igazolvanykep beallitasok listajan megakadt a szemem. Egyreszt, mert egy fenykepre ragasztott nyomtatvany aljara volt ragasztva. Masreszt mert a fenykepet kitakarta teljesen.
Mikor vegre sorra kerultem, viszonylag hamar atvehettem az okmanyaimat, normalis kiszolgalasban volt reszem (pedig mar felkeszultem a legrosszabbra). Felrealltam hogy elpakoljam a dolgaimat, hogy az utanam erkezovel mielobb foglalkozni tudjanak (azt nem mondanam hogy neki normalis kiszolgalasban volt resze, de ebbe inkabb nem mennek bele. Mondjuk az en koszonesemet sem viszonozta senki).
Sikerult taxit fogni, ugyhogy hamar be is ertem a munkahelyre de azota is banom hogy nem setaltam be a 35A-ba, csak hogy osszehasonlitast vegezzek a belso elrendezest illetoen. Miert nez igy ki a Magyar Nagykovetseg? Nem ez lenne az elsodleges orszagimazs kozpont kulfoldon? Nem vartam hogy beleptemkor nepviseletbe oltozott lanyok kinaljanak pereccel es palinkaval, nem vartam hogy meghivjanak a kovetkezo kulturalis rendezvenyre, de igenis gondoltam hogy egy Magyar Nagykovetseg hazankat melto modon reprezentalja! Hogy baratsagosan, mosolygosan, szivelyesen fogadja vendegeit, hogy azok mar belepeskor honvagyat erezzenek vagy ellenallhatatlan vagyat hogy megismerjek orszagunkat.
Persze lehet hogy kifogtam azt a napot amikor a regi faliujsagot meg nem valtotta fel az uj, es a fenykepekre ragasztott infohalmaz csak atmeneti volt, lehet hogy pont akkor voltam ott amikor kiegett az ajto folotti lampa es azert volt olyan sotet ott, lehet hogy a szorolapokat tarolo muanyag tarto pont erkezesem elott 10 perccel tort el, ez ugye benne van a pakliban.
Ha harom szoval kellene jellemeznem ezt a pirinyo fogadoszobat akkor a beletorodott, rendetlen es ellenszenves lenne. Csak remelem hogy a hazankba latogatni szandekozo turistak nem ezt a kovetkeztetest vonjak le a konzulatusrol (es ezaltal az orszagunkrol).
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
1 megjegyzés:
Nagyon érdekes szösszenet volt, tényleg elgondolkodtató. Én is pár hónapja jártam itt átvenni az új útlevelemet és én is meglepődtem, hogy milyen állapotban van az az icipici helyiség. Az előttem lévő középkorú fickó (hű de beképzelt "én itt élek" stb szajkózással) pedig annyira tahó bunkó volt az őt kiszolgáló ott dolgozóval, hogy az én pofámról égett a bőr. Utána úgy mentem az ablakhoz mint egy kisnyuszi. Szerencsére tök rendesek voltak, még mosoly és üdvözlés is járt, amit az otthoni hivatalban abszolút nem ismernek. Ott a jó napot-omra egy bámulós mit akarsz volt a válasz.
A faliújságra viszont nem emlékszem mert az a pasi olyan stílusban veszekedett, hogy azt kívántam bár ne lettem volna ott :)
Megjegyzés küldése