Az úgy volt, hogy szombaton megyünk egy (focis) tévéműsor forgatására. A jegyünkön rajta volt, hogy 18.45kor kezdődik a felvétel, de 17.45kor már ajánlatos sorban állni. A jegyek ugyanis kisorsolás alapon vannak meghirdetve, senki sem fizet értük, viszont nem is garantált a bejutás.
Autóztunk majdnem két órát, és már öt után húsz perccel a sor végére álltunk be, de sajnos másfél óra sorban állás után nem jutottunk be, pedig előttünk már csak harminc ember volt. Háát, nem voltak rám büszkék a fiúk, hogy a hidegben várakoztattam őket hosszú autózás után, de legalább kárpótlásul legközelebb soron kívüli bejutásra jogosító jegyeket kapok majd.
Mi ugyan nem ettünk a sorban, de mások igen...
Vasárnap ragyogó napsütésben elindultunk Kingstonba a Mai barátnőmmel. Szikrázó kék ég, csicsergő madarak... és mire odaértünk húsz perccel később, már sötétszürke felhők voltak felettünk. Hamarosan szakadni is kezdett, úgyhogy a Temze parti séta helyett inkább ebédeltünk, fagyiztunk és kirakatokat nézegettünk. Persze ez pont olyan eső volt, ami nem akart elállni, úgyhogy esernyő híján amíg visszasétáltunk az autóhoz, alaposan eláztam.
Kár, hogy nincs még olyan fürdőkádam, ahol ilyen sütiket lehetne elhasználni! Nem mintha egy szappant is megszagoltam volna, mert egy hatalmas adag meggyes-joghurtos fagyit egyensúlyoztam a kezemben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése