Múlt héten kaptam az engedélyt hírmegosztásra.
Nagynéni leszek.
Nagy dolog ez, én leszek az első nagynéni a családban. Az első unoka sőt, egyik ágról az első dédunoka fejlődik Ági hasában. Izgalmas és kellemes időszak ez, végre
alábbhagynak a nyaggató kérdések, a fókusz most leginkább a hogyléten, ultrahangokon, légzésgyakorlatokon, kismama jógákon és hasonlókon van.
Szóval. A születendő gyermeknek én leszek az egyetlen (the one and only!) nagynénje. Én leszek az, aki
- titokban megengedi hogy sokáig fennmaradjon (8.30pm és ez az utolsó szavam) 3 évesen,
- megtanítja neki 4 éves korában, hogy a magyar 'Hull a pelyhes fehér hó' az egy ugyanolyan dallammal rendelkező angol dalocska is, csak éppen a csillogó csillagocskákról szól (Inkle Twinkle Little Star) és kis szerencsével és gyakorlással a sorokat felváltva énekeljük majd magyarul és angolul,
- hajlandó lesz megvenni neki azt a rémületes szoknyát amit kinézett magának (feltéve ha nem sérti nagyon az én ízlésemet) 8 évesen,
- szülőkkel előzetes egyeztetés alapján elviszi/nem viszi el extra fülbevalót belövetni 12 évesen,
- hajlandó végigvárni a sulibuli utáni vihorászást a parkolóban és utána hazaszállítani a beboroskólázott kiscsajt 13 évesen,
- nem mondja el a szülőknek hogy a gyermekük mekkorát rókázott a középiskolai első buli után, inkább felhívom az anyját és pofátlanul azt mondom hogy este 10-re a hölgy megérkezett, de elkezdtünk nézni egy dvd-t (vagy ami lesz 2025-ben) de bealudt, úgyhogy inkább nem ébreszteném fel, hagyom hogy aludjon - és másnap amennyire lehet rendbehozom mielőtt a szülőknek leszállítom (a kipihent) fiatalt (előre is BOCSI!!!),
- meggyőzi a szülőket, hogy az a tetoválás az tényleg teljesen ártalmatlan, és inkább egyezzenek bele, minthogy titokban csinálja a 15 éves,
- sokat morfondírozik majd hogy mit tegyen, amikor látja hogy a nálunk tartott házibuli után az én gyerekem egyik haverjával támolyog elő egy szobából reggel, amikor testtartásból és szemek állásából egyértelműen látszik hogy azok egész éjszaka szekszeltek... Gondolom ez majd a helyzettől függ, de lehet hogy csak finoman rákérdezek hogy védekeztek-e...
Legalábbis tegyük fel, hogy a kislány egyrészt megismer majd és nem rohan el amikor meglát. Rettenetesen örülök hogy bővül a család, de ugyanakkor jobban érzem a távolságot mint valaha. Nem leszek ott amikor két napos a bébi, mert majd áprilisban megyünk csak haza, amikor már körülbelül egy hónapos lesz, aztán utána majd csak télen találkozunk megint. Egy kicsit elszomorít (talán nem is annyira kicsit), hogy évente talán kétszer, háromszor látom majd, de őszintén remélem hogy annak ellenére hogy nem látjuk egymást minden héten, sikerül majd szoros kapcsolatot kialakítani!
