Albérlet vs Saját Lakás

Egészen eddig meg sem fordult a fejemben (fejünkben) hogy itt nézzünk lakást. Inkább gyűjtöttünk szorgosan, mondván, ha majd eljön az ideje, akkor itt felveszünk személyi hitelt, abból otthon veszünk egy lakást és aztán azt kiadjuk, és az abból becsordogáló összeget majd beleolvasztjuk az innen hazaköltözéskor szükséges büdzsébe, amiből majd otthon választunk egy másik ingatlant és voila, záros határidőn belül két ingatlanunk is lesz.

Csakhogy a kegyetlen valóság rákényszerített, hogy kivegyem a biliből a kezem. Hogy pontosabban fogalmazzak, rákényszerített, hogy kimásszak a biliből, teljes egészemben. 

A hazaköltözés időpontja immáron (ha Tomi időszámítását veszem) körülbelül negyedik éve tolódik, de két éve biztosan. Részletekbe felesleges is belemenni. Legjobban úgy tudom összegezni, mintha futóversenyen lennénk és valaki (aljas szemét) mindig hátrébb és hátrébb tolja a célvonalat.

A kaput azonban az tette be, hogy bár már nagyon sok ismerősünkkel beszélgettünk erről, egyik sem jelezte, hogyha Magyarországon valaki albérletet ad ki, akkor az köteles 20% adót fizetni. ???????
Rendben van, végülis logikus. Ahogy körbekérdezek, hirtelen mindenki emlékezni tűnik, hogy hallott valamit, egyesek még tanácsokkal is elláttak hogy hol a kiskapu a rendszerben, én meg úgy vagyok vele, hogy jobb erről előre tudni, nem úgy mint az ismerős, aki egyszercsak megkapta a felszólítást a büntetés befizetésére.

Rögtön billentyűzetet ragadtam és kiderült, hogy az angoloknál is adóköteles, de úgy, hogy Albérleti bevételi díj mínusz reális ráfordítások (a british kiskapu!) egyenlő adózandó összeg. Hogy ne bonyolítsák túl a helyetet, a bevétel egy az egyben hozzáadódik a tulaj éves jövedelméhez, így az adósávok is könnyebben nyomonkövethetők. Mondjuk szerintem amúgy sem nehéz észben tartani, hogy 38ezer font alatti éves jövedelem esetén 20, az felett pedig 40% terheli a dolgozót. Azt hiszem van még egy harmadik is (vagy csak beszéltek róla), de az nekem már olyan sok, hogy inkább nem is hergelném vele magamat, főleg nem most.

Természetesen a Magyar Állam nem tartja indokoltnak hogy az állampolgárait megfelelően tájékoztassa. Minek, ha egyszer lehetnek sunyi bunkó parkolóőrök akik csak csendben lapítanak és amint valaki ferdén áll be, vagy vacakol a gyereküléssel már meg is büntették?!
Rohadtul nem tetszik hogy semmiféle információt nem lehet beszerezni a neten, ha veszem is az energiát és fáradtságot, akkor egy tíz perces telefonálásból 7 azzal telik el hogy éppen/mindjárt/rögtön kapcsolnak, 2 azzal hogy bunkók velem, a maradék egy meg azzal hogy én sipákolok hogy nem igaz hogy egy Okmányiroda ne tudjon legalább a helyes irányba terelni! Csak egy példa, tudja valaki pontosan hogy a Nagy Britanniában dolgozó magyarok milyen magyarországi orvosi ellátásra jogosultak? Senki? Hja kérem, ez valószínűleg megint a sunyi parkólóőrök aknamunkája.

Most bedobok egy otthonról importált cickafarkfű teát, hogy lehiggadjak és visszatérjek az eredeti témámhoz.

Szóval. Ha otthon albiadó van, és azt mi ki is fizetjük (mert nem akarnám hogy folt essen a becsületünkön) akkor sajnabajna az egész fáradtság már nem érné meg. Mert én kitaláltam hogy nem lőcsölném családtagra, barátra az egész kiadási cécót, hanem egy ügynökségre. (Ismerőstől sem várnám el ingyen hogy nekem termelje a pénzt).

Mondom is Tominak. Fiiiigyuuu máááár, menjünk már el, és kérdezzünk már rá hogy itt milyen feltételei vannak a lakásvásárlásnak! Többektől halljuk hogy inkább vettek itt, minthogy albérletet fizessenek.

Kedden munka után el is mentünk egy neves londoni Estate Agenthez. Kedvesen fogadott minket, de karjait széttárva mondta hogy ő nagyon szívesen megmutatja nekünk az egész repertoárt, de előbb inkább beszéljünk a 'hiteltanácsadóval' aki majd megmondja hogy mennyi pénzünk is van. Úgyhogy át is ültünk egy asztallal jobbra. Ki is derült öt percen belül, hogy:

• a matekhoz hülyébb vagyok, mint gondoltam, pedig középiskola óta tudom hogy reménytelen vagyok (vagy csak Tomi időzítette bombajól a bólogatásokat, én egy idő után próbáltam a vicceket elkapni, és azokon kacagni)
• az eddig félretett pénzünk egy normális lakás foglalójára sem elég. A foglalónál szeretik a bankok, ha az a választott lakás értékének 30%-a. Azért ha nagyon muszály akkor kibírják kevesebbel is, csak akkor a kamattal csiklandozzák a vásárló füle tövét.
• nem elég hogy az ember kamatot fizet, a 'termékért', vagyis a Hitelért is fizetni kell. Amit így hirtelen nekünk ajánlott új barátunk, az 995 font volt.
• a szerződéshez ügyvédet kell fogadni, aki kb 400-1500 fontba kerül
• a szerződéshez, hitelhez egy 'Felmérőt' is fel kell fogadnunk, aki felméri, hogy milyen állapotban van az ingatlan. Olyasmi mint az értékbecslő, de a felmérő bácsi az tudni fogja a tetőszerkezet problémáit, a fűtéscsövek rozsdásságát, stb, stb, stb. Felmérő Bácsi nem 'vészes' csak egy ezres (környéke)
• nem kell aggódnunk, mert lehet hogy a Hitelhez bedobnak ingyen egy felmérőt és ügyvédet
• az ingatlanügynökségnek a sikeres szerződéskötés után 400 font közvetítési díjat kell fizetnünk
• nem kell aggódnunk, ez a díj ez ugyanannyi ha egy lepukkant studiot, vagy 12 szobas Mansiont veszünk
• Ingatlan vásárlás után kell fizetni a Stamp Duty díjat, vagyis az Illetéket. Az illetéket az állam januárig eltörölte a 250ezer fontnál olcsóbb ingatlanoknál, amúgy a vételár 1%-a terheli a vevőt. 250K felett viszont már 8%. Itt meg is találtam a hibát a rendszerben. Már nem azért, de csak nekem szúrja a szememet hogy 260ezer fontért egy három hálószobás, tágas kertes házat kapok vidéken, itt a közvetlen környéken meg örülhetek egy két apró szobás kert nélküli lakásnak?! Mondjuk, Ha odajutunk, akkor biztos hogy megvétózom, és kirinyálok extra kedvezményt...

A lényeg azonban az, hogy Csütörtökön, 2010 Szeptember 23-án megnéztünk egy ingatlant.