London 2011 Május 26 |
Alanyunk az asztalánál ül és próbál koncentrálni az aznapi teendőire, de sehogy sem jut előrébb. Semmihez sincs kedve, mindent halogat. A blogját már legalább egy hete meg sem merte nyitni (nesze neked olvasottsági számláló!). Kérdezte ő magától, hogy írói blokk esete áll-e fenn, de a saját gondolatával is vitatkozni kezdett. Hosszas belső társalgásra volt szükség, hogy rátaláljon a probléma hátterére, vagy legalábbis közelebb jusson a megoldáshoz. Nehéz írni....
...és* itt el is akadt. Hogy lehetne megfogalmazni a lelkében dúló érzelmeket anélkül hogy bárkit is megbántana, vagy az úgy érezné hogy róla szól a bejegyzés? Hogy lehetne újra elkapni az írás fonalát úgy, hogy az olvasó ne érezze az író feszültségét? Alanyunk arra jutott, hogy sehogy. És* egyetlen rohadt negatív (khm, tán szándékosan aljas?!) megjegyzés miatt még több edzésbe menekül, amiért persze még jobban utálja saját magát, és amiért három hete egy napon sem ér haza este 10-nél előbb igazán. Próbál elvonatkoztatni a negativizmus apró barna üvegcséjébe csomagolt, de legalább 75%-os, vitriollal kevert
... és* ez sokkal nehezebb, mint valaha gondolta volna. Egyenes gerincet tartani, elhatárolódni azon elemektől, melyek az utóbbi túlságosan is hosszú időben mintha csak a vesztét akarták volna, egy túlélési program bevezetője lehetne.
Alanyunk tehát próbál ismét magára találni, mert nem akarja hogy a blogja telis-teli legyen olyan alternatív bejegyzésekkel, amik még az emósokat is depresszióba döntené. Vissza akar találni önmagához, de ahhoz először meg kell tanulnia kezelnie dolgokat.
... és* tudja, hogy menni fog, csak fel kell töltődnie.
* és azt is tudja, hogy 'és'-sel nem kezdünk mondatot!
5 megjegyzés:
Nagyon örülök, hogy újra itt vagy! A bejegyzésed tartalmának, nem.
Van két nagy lapát fülem, ha beszélnél valakivel, jó hallgatóság vagyok.
Bár nyilván nem hoz Neked sokat, mégis: küldök Neked egy nagy ölelést!
Koszi Thea, igazan jolesett! :)
Es az egyik uvegcse szot meg kell valtoztatni. Pedig milyen jo szo az hogy uvegcse...
Nagyon jó szó. Hagyd úgy, legyen írói lenyomat, kézjegy, vagy mi...
Örülök az új bejegyzésnek, én is mindig várom az újabb gyöngyszemeket. :D A negatív beszólogató meg biztos irigy, mert ő nem tud, vagy nem akar az alakjáért tenni, és biztos irigy arra, hogy benned ennyi kitartás van.
Aztán utálni fogsz, de irigylem az időjárásotokat, én már kezdek megpusztulni a tűző naptól, meg ettől a melegtől...jöhetne pár felhő onnan ide, oda meg innen a napsütés.
ja, és mikor lesz egész alakos közeli fotó az eredményeidről? hadd dicsérjünk meg. :D
(én is nyomom ám a diétát, mozgást, kemény 1,5 kiló le is ment...khm...)
Navegremar. El vagy tunve, nemtok mit olvasni munka helyett. Posztokat akarok.
Amugy ha ez megnyugtat en is minden nap szenvedek a gymben, 10 utan erek haza, de miota abbahagytam a nagyon szigoru dietat semmi valtozas nincs (mondjuk 7 kilo legalabb lement).
Igy, hogy az ember irodai munkat vegez, baromi nehez fogyni, mert napkozben nagyon keves kaloria eg el :(
Megjegyzés küldése